Mi legyen a maradékkal?

Mi legyen a maradékkal?
Mi legyen a maradékkal?

A kutatások szerint a világon a megtermelt élelmiszereknek egyharmada, azaz 1,3 milliárd tonna kerül a kukába évente. Magyarországon ez az adat átlagosan 65 kg fejenként, az EU-s átlag pedig 92 kg/fő.

Ha pedig ez a szám még nem lenne elég, ráadásként a szeméttelepekre kerülő élelmiszerek rothadása óriási mennyiségű metán felszabadulásával jár, tehát a környezetszennyező hatása is jelentős. Minden kidobott falat előállításához feleslegesen használjuk az olyan – igencsak véges – erőforrásainkat, mint a földterület, a víz és az energia. Természetesen mindezért nem csupán a háztartások felelősek, hiszen az élelmezési lánc minden szakaszában keletkezik hulladék, azonban a pazarlás már valóban a fogyasztók számlájára írandó.

Hogyan tudnánk megmenteni a kidobásra ítélt élelmiszert?

Bár az ipari folyamatokra egyéni szinten nincs befolyásunk, mi magunk is rengeteget tehetünk azért, hogy minél kevesebb étel kerüljön a kukába. Ezt pedig megelőzéssel, tudatos tervezéssel, maradékmentő ötletekkel és a keletkezett hulladék okos felhasználásával érhetjük el.

Megelőzés és tudatos tervezés

Első és nagyon fontos lépésként eleve úgy vásároljunk élelmiszert, hogy minél kevesebb felesleges – később kidobandó – étel kerüljön a hűtőnk és a kamránk polcaira! Praktikus, ha előre megtervezzük a heti menüt, és egy bevásárlólista segítségével ehhez vesszük meg a szükséges hozzávalókat, így elkerüljük az impulzusvásárlást.

Éhesen se menjünk boltba, mert ilyenkor valószínűleg olyan termékeket is a kosarunkba teszünk, amelyeket csupán az éppen korgó gyomrunk kíván.

Csoportosítsuk az élelmiszereinket lejárati idejük szerint, és mindig a régebbi ételeket használjuk fel előbb! Emellett gondoskodjunk az ételek megfelelő tárolásáról is, így elkerülhetjük az idő előtti megromlásukat.

Maradékmentés

Ha mégis túl sok élelmiszer maradt meg, akkor sem kell rögtön a szemetes felé vennünk az irányt. A főtt ételek nagy részét például nagyszerűen le lehet fagyasztani, később elővenni és elfogyasztani. Azt az ételt, amelynek nem tesz jót a fagyasztás, adjuk oda egy rászorulónak, akinek biztosan jól fog esni egy tál meleg vacsora.

Előfordul, hogy pont annyi étel marad meg, amennyi már egy étkezésre nem elég, vagy egyszerűen unalmas már harmadik nap is ugyanazt enni. Ilyenkor jöhetnek a különböző maradékmentő receptek, amelyek segítségével új, izgalmas fogásokat varázsolhatunk az asztalra.

Használjuk fel, amit lehet!

A kissé fonnyadt zöldségek tökéletesek a krémlevesekhez vagy a főzelékekhez, a gyümölcsökből pedig lekvárt, szószt főzhetünk, smoothie-t készíthetünk. Az enyhén sérült termésekből távolítsuk el a rossz részt, és a többit bátran használjuk fel! Emellett a zöldségek levele és szára is sokszor kitűnő alapanyag lehet különböző ételekhez.

Ne dobd ki a hulladékot!

A tényleges hulladékot sem muszáj a kukába dobni, hiszen a növényi részeknek nagyszerű helye van a komposztban. A komposztáláshoz ráadásul nem is kell saját kert, a városokban ugyanis több helyen találunk közösségi komposztálókat, vagy akár egy praktikus, beltéri berendezést is beszerezhetünk.

A vidéki állattartók ennél is szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen a háztáji állatok előszeretettel elfogyasztják az ételmaradékot. A tyúkokkal például bármit meg lehet etetni, a nem penészes rohadt zöldséget és gyümölcsöt pedig oda lehet adni a lónak, a kecskének, a birkának egyaránt. A lehullott gyümölcs biztosan nem vész kárba, ha a cefrébe kerül.

Nyitókép: Canva

search icon