A nagyüzemi mezőgazdaság a modern gazdálkodás egyik formája, amely a növények, állatok, állati termékek (pl. hús, tojás, tej) iparosított előállítását jelenti. Olyan mezőgazdasági tevékenységet jelent, amely megvalósítja a termőföldek optimális és hatékony kihasználását a lehető legnagyobb hozam és nyereség elérése érdekében.

Az ipari mezőgazdaság az iparszerű termelési rendszerekkel tipikus intenzív gazdálkodási gyakorlat. Jellemzői például az optimális táblaméretek kialakítása, a nehézgépes talajkezelés, a nagy hozamú fajták termesztése, a kemikáliák, így a műtrágyák, a növényvédő és a rovarirtó szerek fokozott használata és az öntözés.

Az ipari mezőgazdaság fő előnye a teljesítménynövekedés, vagyis kisebb területen nagyobb terméshozam elérése. Kevesebb munkát igényel, mint a környezetbarát gazdálkodási módszerek. A kártevők és a gyomok elleni védekezés gyorsabban, hatékonyabban és könnyebben megvalósítható. Az előnyök azonban soha nincsenek ingyen.

Az ipari mezőgazdaság nem feltétlenül igazodik a fenntarthatósági koncepciókhoz, és nem járul hozzá a természetvédelemhez sem. Például a nagyüzemi mezőgazdasági termelés talajromlást okoz, ami új termőterületek művelésbe vonását igényli. Az elmúlt 40 évben a világ termőterületeinek mintegy 30%-a vált terméketlenné az antropogén (ember okozta) tevékenységek következtében. Különösen az erdőket irtják új termékeny földterületek megszerzéséhez. Egyes kutatások szerint a modern ipari mezőgazdaság a felelős a globális erdőirtások 80%-áért. Másik lényeges hátránya az emberi egészségre gyakorolt hatása. Az elfogyasztott növényekben előforduló vegyi anyagok egészségügyi problémákat okozhatnak az emberi szervezetben, beleértve a veleszületett rendellenességeket is. A nagyüzemi állattartás pedig jelentős légszennyezéssel jár, ami több ezer ember korai halálért tehető felelőssé.