Növényi „hús”: tényleg egészséges és a Földnek is jó?

Biztos hallottál már a növényi húsokról, talán már kóstoltad is őket. Ebben a manapság aktuális témában sok kérdés vetődik fel. Például az, hogy az állat húsával összehasonlítva vajon mekkora a műhús karbonlábnyoma. És ami talán ennél is fontosabb: tényleg olyan egészséges, mint ahogy ezt gondoljuk?

Hasít a műhúspiac

Nem tagadható, hogy a növényi húspótló termékek piaca felívelőben van. 2020-ban 3,6 milliárd dolláros bevételt hoztak a műhústermékek. 2021-ben további 17%-os emelkedés történt, és a műhúsok kereskedelme 4,2 milliárdos piaccá szélesedett – figyelhető meg a MarketsandMarkets elemzésében. A növekvő igénynek több mozgatórugója is van. Egyrészt a klíma- és állatjogi törekvések nyomán növekszik a növényi étrendre átállók száma, másrészt sokan egészségügyi megfontolásból mondanak le a húsról. Némelyek az állati húsokkal behurcolt vírusoktól tartanak.

A 2020-as években továbbra is a sokakban ellenérzéseket kiváltó szója uralja a növényi húsok piacát. Az sem meglepő, hogy a műhússzegmens legnagyobb szeletét a feldolgozott burgerpogácsák teszik ki. Ez nem véletlen, hiszen a növényi húsok nem homogén anyagok, számtalan különböző hozzávalóból állnak, melyek leginkább darált hús jellegű pogácsák utánzására alkalmasak.

Ebből a piacból is Észak-Amerikáé a legnagyobb részesedés, ezután Európa következik. Egyébként a mi kontinensünkön – történetesen az Egyesült Királyságban – él a legnagyobb vegán lakosság, ami hatással van egész Európára.

Nem véletlen, hogy a nagy gyorséttermi láncok, mint a McDonald’s, a Burger King és a KFC már a magyarországi étlapjára is feltette az alternatív húsból készült burgereket. Ez mérsékelte az árakat. Fontos tudni, hogy a különböző országok és gyártók termékeinek az összetételében nagy különbségek vannak.

Az állati hús hatása a környezetre

Gyakran esik szó a húsok szén-dioxid-lábnyomáról, ami természetesen nem közvetlenül az állatokból, hanem jóval inkább a takarmányozásukhoz kapcsolódó földművelésből származik. Például ha egy sertést kukoricával és szójával táplálnak, akkor a növényekből 12 kalória eredményez 1 kalóriányi húst.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, (FAO) számításai szerint az állattenyésztés felel a globális ÜVG-kibocsátás 14,5%-áért. Ennek 65%-áért pedig az a 1,5 milliárd szarvasmarha vonható felelősségre, akiket a húsukért, illetve tejükért tartunk.

A világ húsfogyasztása ugyanakkor nem csökken. Egy átlagos amerikai évente 200 kg állati húst fogyaszt. Ez akkora mennyiség, hogy ha nullára csökkentenénk az amerikai energetikai szektor ÜVG-kibocsátását, akkor pusztán a hús- és tejtermékek előállítása önmagában meghaladná a mínusz 1,5 °C eléréséhez szükséges kibocsátást.

Lehet, hogy mégsem olyan jó a műhús?

Több forrást kell mérlegelnünk ahhoz, hogy a húspótlók merőben új témájában releváns véleményt tudjunk megfogalmazni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy olyan hangokat is hallani, amelyek megkérdőjelezik a műhús pozitív hatásait. Ez azért van, mert a gyártók viszonylag kevés információt adnak a termékeikről, illetve sok pozitív kicsengésű tanulmányt eleve ők rendeltek meg. A New York Times szakértője egészen addig ment, hogy azt állítja, a vállalatok gyártási módszereinek titkosítása azt jelzi, hogy a kibocsátást illetően valójában nincs nagy különbség a hagyományos és a növényi húsok előállítása között. Az Oxford kutatója is kitér arra, hogy a növényi húsok karbonlábnyoma a marhahúséval szembeállítva nagy, de más húsárukéhoz viszonyítva már közel azonos.

A húspótlók közül az említett vega burgerek kibocsátása a legmagasabb, kilogrammonként 4,1 kg szén-dioxid-egyenértékkel lehet számolni. Az iparilag nem feldolgozott zöldségek és különböző hüvelyesek ennek csupán az ötödét eredményezik.

Mekkora a műhúsok károsanyag-kibocsátása?

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a műhús összességében még így is jobban megéri a bolygónak! De nézzük a pontos számokat! A Johns Hopkins Egyetem viszonylag friss, 2020-as tanulmánya összevetette a különböző állati és növényi húsok lábnyomát.

Még a legalacsonyabb egységnyi kibocsátású marhahús (34 kg szén-dioxid-egység (CO₂e)) és a tejelő marha (15 kg CO₂e) is messze felülmúlta a legmagasabb kibocsátású tofut (4 kg CO₂e) és a növényi húst (7 kg CO₂e).

A sertés és a baromfi mutatója már jóval kedvezőbb a marháénál. A legalacsonyabb kibocsátású csirkénél 3,2 kg CO₂e-gel, a sertésnél 6 kg CO₂e-gel lehet számolni. Összesítve – bár tényleg van némi átfedés – a tofu és a növényi húsok átlagos kibocsátása még mindig alacsonyabb, mint a többi húsé.

Ehhez még hozzájön a vízfelhasználás, ami 1 kg sertéshús előállításakor 442 liter, ezzel szemben 1 kg növényi esetében csak 84 liter.

Egészségesek-e a növényi húsok?

A kérdés jogos, mivel nemcsak a Föld, de a saját egészségünk is fontos, ha élelmiszert választunk. Tudni kell, hogy a legtöbb húspótló finomított, feldolgozott élelmiszer, amit üzemi körülmények között állítanak össze. Ebben az esetben gondolni kell az adalékok problémájára és a címkék egyértelműségére.

A gyártók nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ízre, állagra, szagra és küllemre nézve is elérjék a „húsélményt”. Az Amerikában piacvezető Impossible Food például a szójából származó leghemoglobint használja adalékként, amit génmódosított élesztők állítanak elő, és a vas-tartalmú molekulák miatt igazi véres hús élményét nyújtja. A másik piacvezető, az itthon is jobban ismert Beyond Meat növényi zsírokat, kötőanyagokat, céklalevet és almasavat használ a húsérzet eléréséhez.

Az Európai Uniónak a GMO-kat illetően szerencsére jóval szigorúbb a szabályozási rendszere, így nálunk nincs forgalomban módosított szóját tartalmazó termék. A Beyond Meat büszke is arra, hogy GMO-k nélkül állítja elő élelmiszereit, melyekkel a boltokban és a gyorséttermekben is összefuthatunk.

Az USA-ban ezzel szemben más a helyzet, hiszen ott támogatják a génmódosítást. A megtermelt szója 94%-a, a kukorica 82%-a GMO-termék. Az USA-ban gyártott feldolgozott élelmiszerek 80%-ában mutatható ki valamilyen GMO-származék.

Az Agrár minisztérium – pontosan az alternatív fehérjeforrások fogyasztásában rejlő kockázatok feltérképezése végett – még 2021-ben komplex vizsgálattal bízta meg a NÉBIH-et. A cél az, hogy valós és átfogó képet kapjunk az új élelmiszercsoportról – mondta Nagy István agrárminiszter. Sajnos az eredményekre még várnunk kell, de a NÉBIH véleményét majd mérvadónak lehet tekinteni.

Egy zsíros hamburger attól még zsíros hamburger marad

Azt azonban tudnunk kell, hogy a szóban forgó termékek gyorséttermi élelmiszerek sok cukorral és ízesítővel. A növényi burgerek megközelítőleg ugyanannyi kalóriát és zsírt tartalmaznak, mint a hagyományosak, ellenben több só van bennük. Így aztán egy kissé már elcsépelt, de örök igazsággal tehetünk rendet a témában: ezeknek az ételeknek a fogyasztásában is fontos a mértékletesség!