



A Yellowstone Nemzeti Park egyik leghĂresebb látványossága az Old Faithful gejzĂr, 60-90 percenkĂ©nt produkál egy-egy kitörĂ©st.
Ma már ismerjĂĽk a gejzĂr alatti forrĂł vizes rendszert, amelyben a tĂşlhevĂtett vĂz rendszeres idĹ‘közönkĂ©nt hirtelen forrásba jön, majd ezt követĹ‘en sok ezer liternyi forrĂł vĂz Ă©s gĹ‘z spriccel a magasba a gejzĂr kĂĽrtĹ‘jĂ©n át. Az is ismert, hogy a gejzĂr rendszerĂ©ben számos kĂĽlönbözĹ‘ idĹ‘közökkel oszcillálĂł esemĂ©ny zajlik – pl. a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet, a nyomás, vagy a vĂzszint is ugrál. Ezeknek az oszcilláciĂłknak a hátterĂ©t azonban nem minden esetben Ă©rtjĂĽk, de egy új kĂsĂ©rlet ebben adott nemrĂ©giben segĂtsĂ©get. A kutatásrĂłl az EOS földtudományi hĂrportál számolt be.
A National Geographic portálon olvashatĂł, hogy egy kutatĂłcsoport a rejtĂ©ly megoldása cĂ©ljábĂłl felĂ©pĂtett egy mini-gejzĂrt a laboratĂłriumban, hogy megvizsgálják, minek köszönhetĹ‘en fluktuál a vĂz a gejzĂr rendszerĂ©ben. A válasz remĂ©nyeik szerint egyes vulkánok működĂ©sĂ©nek megĂ©rtĂ©sĂ©hez is sok informáciĂłt adhat. Az Old Faithful esetĂ©ben a gejzĂr kitörĂ©sei közti idĹ‘kben, a kĂĽrtĹ‘ alatti vĂztározĂł kamra fĂĽggĹ‘leges aknájában a vĂzszint másodpercenkĂ©nt egy mĂ©ternyit ugrál fel-le.
A kutatĂłk az okok megismerĂ©sĂ©t azzal kezdtĂ©k, hogy elĹ‘vettek egy 1811-es elkĂ©pzelĂ©st, a buborĂ©kcsapda elmĂ©letĂ©t. Eszerint a kamra, ahol a forrĂł vĂz találhatĂł, nem pontosan a gejzĂr alatt, hanem a kĂĽrtĹ‘höz vezetĹ‘ akna mellett helyezkedik el, melyet egy vĂzszintes csatorna köt össze. A kutatĂłk vizsgálatai alapján ez az oldalsĂł elhelyezkedĂ©s okozza a folyadĂ©kszint ingadozását.
Ebben az oldalsĂł kamrában a forráskor kĂ©pzĹ‘dĹ‘ gĹ‘zzel teli buborĂ©koknak nincs hova távozniuk, Ăgy a gĹ‘z a kamra mennyezete alatt gyűlik össze, „csapdába esik”. A gĹ‘z nyomása azonban elĹ‘bb-utĂłbb elĂ©g nagy lesz ahhoz, hogy a vizet ki tudja prĂ©selni az oldalsĂł csatornán át a gejzĂr fĹ‘ aknájába, ahol ennek hatására megemelkedik, majd a gĹ‘z távoztával ismĂ©t lesĂĽllyed a vĂzszint. Ez a folyamat ismĂ©tlĹ‘dik azután a gejzĂrnĂ©l látott másodperces idĹ‘közökkel.
A kutatĂłk egy fűthetĹ‘ vĂztartályt Ă©pĂtettek, amelyhez az elmĂ©letnek megfelelĹ‘ elrendezĂ©sben csĹ‘vezetĂ©kek csatlakoztak, majd felfűtöttĂ©k a tartály vizĂ©t, Ă©s vizsgálták, mi törtĂ©nik a csövekben. KiderĂĽlt, hogy pontosan az zajlik itt is, mint az Old Faithful alatt (ezt a mĂ©lybe engedett kamerával korábban már rögzĂtettĂ©k), Ăgy a kĂsĂ©rlet azt mutatta, hogy nagyon helyes elgondolás volt a 19. század elejĂ©n alkotott elmĂ©let. A Planet Budapest 2023 FenntarthatĂłsági ExpĂłn is számos elĹ‘adás, Ă©s kerekasztal-beszĂ©lgetĂ©s hangzott el a bolygĂłnkat Ă©rintĹ‘ legfontosabb termĂ©szeti jelensĂ©gekkel kapcsolatban.
A vulkánok kitörĂ©seihez szintĂ©n nyomásváltozás vezet, a magmában lĂ©vĹ‘ gázok felszabadulnak Ă©s kitágulnak, ami a vulkáni robbanásokban ölt testet azután. A folyamatok hasonlĂłsága indokolja, hogy a kutatĂłk szelĂdebb Ă©s könnyebben vizsgálhatĂł gejzĂrek rĂ©vĂ©n igyekezzenek megĂ©rteni, pontosan mi is zajlik a mĂ©lyben. A gejzĂrekbĹ‘l nyert informáciĂłkat már korábban is használták a vulkánok tanulmányozásához. PĂ©ldául amikor kiderĂĽlt, hogy a gejzĂrek vĂztározĂłi oldalsĂł irányban is elhelyezkedhetnek, akkor kezdtek csak olyan vulkánokat keresni, amelyeknek hasonlĂł, oldalsĂł elrendezĂ©sben lehet a magmatározĂłja.
A gejzĂrek emellett a kitörĂ©seik nĂ©hány Ăłrás vagy mĂ©g nagyobb gyakoriságával is segĂtsĂ©get adhatnak, Ă©s termĂ©szetes laboratĂłriumkĂ©nt is használhatĂłak. Ugyanis akár egy hĂ©t alatt el lehet vĂ©gezni rajtuk olyan mĂ©rĂ©seket, amelyeket egy vulkánnál, amely csak egyszer tör ki emberöltĹ‘nkĂ©nt, sosem kĂ©szĂĽlhetnĂ©nek el.