Mi lenne, ha egy nagy ökológiai problémát egy másik nagy humanitárius probléma megoldására használnánk?
1950 óta világszerte több mint kilencmilliárd tonna műanyagot állítottak elő, amelynek csak 9%-át hasznosítják újra, miközben csaknem egymilliárd ember él nyomornegyedekben.
A norvég Othalo projekt ötletgazdái szerint egy milliárd otthont lehetne építeni a világon felhalmozódott műanyaghulladékból. Az ENSZ-Habitat programjának támogatásával Kenyában, Kamerunban és Szenegálban már el is kezdték a bemutató házak építését, ami reményt jelenthet Fekete Afrikának is, ahol 160 millió megfizethető otthonra lenne szükség. Ez az igény a gyors urbanizáció következtében 2050-re várhatóan 360 millióra emelkedik. Hatékony várostervezés hiányában pedig a gyors urbanizációnak a következményei drámaiak lehetnek.
Az Othalo gyártási folyamata során a műanyaghulladékot felaprítják és más elemekkel keverik. Az így keletkezett alkatrészekből akár négy emelet is fel tudnak építeni, egy hatvan négyzetméteres lakáshoz pedig körülbelül 8 tonna műanyaghulladék szükséges. Egy gyártósorból 2800 lakóegységet lehet előállítani évente. Az Othalo alapítója, Frank Cato Lahti 2016 óta fejleszti és teszteli a technológiát a SINTEF-fel, egy 70 éves független kutatószervezettel együttműködve trondheimi városában, valamint a norvég Tromsøi Egyetem szakértőivel.
