A városi ember elsősorban az utazásai során, főként az autópályák mentén lát ragadozó madarakat, és általában hajlamos mindent sasnak nézni, pedig arra elég kicsi az esély, hogy sassal találkozzon. Sokkal valószínűbb, hogy ölyvek kerülnek a szemünk elé.
Leggyakoribb ragadozómadarunk
Az egerészölyv (Buteo buteo) a vágómadárfélék családjába tartozik, a Kárpát-medencében – és hazánkban is – általánosan elterjedt a magasabban fekvő tűlevelű erdőktől az alföldi erdőfoltokig egyaránt.
Megtelepedhet az összefüggő mezőgazdasági területeket szegélyező fasorokban, bokrokon és magányosan álló fákon is, illetve gyakran fészkel az autópályák mentén telepített bokros erdősávokban is.
Kapcsolódó bejegyzések
A madarak harcot vívnak a fákért a pusztákon
A magányosan álló fák jelentősége óriási a pusztaságban: a madarak számára létfontosságú ezek jelenléte.
Nem véletlen tehát, hogy az egerészölyvek gyakran kerülnek autóutunk során a szemünk elé, ahogyan a fákon, a bokrokon vagy a villanyoszlopokon ücsörögnek. Télen pedig különösen igaz ez, ugyanis a madarak előszeretettel vadásznak rágcsálókra az utak hómentes nyomvonala mentén, valamint szívesen elfogyasztják az autók által elütött dögöket is (és sajnos sokukat e tevékenységük közben el is gázolják). Ezzel szemben a parlagi – és a rétisas igen ritkán merészkedik az ember közelébe.
Fotó: Canva
Jóval kisebb egy sasnál
A méretbeli különbség messziről is jól látható. Az egerészölyv testhossza 51–57 centiméter, szárnyfesztávolsága 113–128 centiméter. Tömege 550–1300 gramm között mozog, a hímek kisebbek. Ezzel szemben a parlagi sas és a rétisas 70–90 centiméter nagyságú, szárnyfesztávolságuk 190 és 240 centiméter között van, testtömegük 2,8 és közel 7 kg közötti. A rétisas nagyobb, mint a parlagi sas, a fajokon belül pedig a tojók a termetesebbek.
Kapcsolódó bejegyzések
Két szinte egyforma küllemű ragadozó madár különböző méretben
Ez a két madár szinte ugyanolyan köntöst hord, csak az egyik S-es, a másik M-es méretű.
Hasznos a mezőgazdaság számára
Bár néha szárnyra kapnak olyan téves híresztelések, miszerint az egerészölyv komoly károkat tud okozni az apróvadállományban, a szakemberek cáfolják ezt a tévhitet. Bár a gyíkokat és más madarak fiókáit is elfogyasztja, a mezőgazdasági területeken – nevéhez hűen – rágcsálókat, elsősorban mezei pockokat eszik, ami igen hasznos tevékenység a kártevők elleni védekezésben. Az egerészölyv hazánkban védett státuszú, természetvédelmi értéke 25.000 forint.
Velük is találkozhatunk az autóutak mentén
Az egerészölyvön kívül ritkábban ugyan, de láthatunk még barna rétihéját, amelyet sajátos repülési stílusáról ismerhetünk fel: a nyílt növényzet felett néhány méterrel szállva pásztázza a vadászterületet.
Szintén ritkábban, de találkozhatunk még az utak mentén az egerészölyvnél és a réti héjánál jóval kisebb testű vörös vércsével, valamint akár karvallyal is.
