A korábbi köztársasági elnök – immár hagyományként – a 9. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahéten is megtartotta rendhagyó tanóráját. Áder János előadásából kiderült, hogy a fenntartható életmódra való törekvés mellett érdemes megszerezni a környezetvédelmi szaktudást a fiataloknak, hiszen az nemcsak hasznos, hanem jövedelmező is lehet.
Április 22-én, a Föld napján startolt el a 9. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét. Ennek keretében április 24-én, szerdán, délelőtt 11.00 órakor A szemét is érték! Fenntarthatatlan fogyasztásunk és a fenntartható fejlődés címmel tartotta meg idei tanóráját Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke. A rendhagyó tanóra élőben a Siófoki Szakképzési Centrum 400 diákja előtt zajlott, az internetes streamen keresztül azonban bárki bekapcsolódhatott az interaktív elemeket is tartalmazó előadásba, melynek megtekintését a szervezők előzetesen a 7-8. osztályos és középiskolás korú tanulók, valamint tanáraik részére ajánlották.
Kapcsolódó bejegyzések
Elstartolt a 9. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét
Április 22-én tartották a 2024-es Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvényét a Parlamentben.
A jelenlegi fogyasztói kultúra hosszútávon fenntarthatatlan
Áder János az előadás indításaként azt kérdezte a hallgatóságtól, hogy mit gondolnak, lehet-e végtelen a fogyasztás és a gazdasági fejlődés növekedése egy olyan bolygón, amelynek erőforrásai végesek. Habár a későbbiekben az egykori köztársasági elnök több alkalommal is kíváncsi volt a diákok véleményére, erre a kérdésre valójában nem várt választ, mivel az egyértelmű ma már mindannyiunk számára: körültekintően és takarékosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal.
Hogy a miérteket megvilágítsa, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke először az elmúlt száz évben tapasztalható, elképesztő méretű demográfiai robbanás következményeiről beszélt. Rámutatott, hogy bár azt várnánk, hogy a népességgel együtt a fogyasztásunk is egyenesen arányosan nő, az igazság sajnos az, hogy a globális energiafelhasználás jóval gyorsabb, a legnagyobb problémát pedig az okozza, hogy még mindig rengeteg fosszilis energiát használunk fel. Áder János azt is aggasztónak találta, hogy nemcsak az energia- és nyersanyag-felhasználás nő, hanem rengeteg műanyagot és textilfélét is megvásárolunk sokszor teljesen feleslegesen. Az egyik, diákok által mobilapplikáción keresztül megválaszolható kérdésével világossá tette, hogy jelenlegi fogyasztási kultúránk fenntartásához 1.7 Földre lenne szükségünk.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A leselejtezett elektronikai eszközök valódi aranybányák lehetnek
Áder János annak is hangot adott előadásában, hogy úgy érzi, a reklámok, a plázák csillogó világa és a Black Friday-hez hasonló kereskedelmi fogások mértéktelen vásárlásra buzdítanak, az akciók birodalmában pedig sokaknak igen nehéz ellenállnia a csábításnak. Mindezt az elődeink gyűjtögető életmódjából ránk maradt birtoklási vágy erejének tulajdonította, ám egyúttal arra is figyelmeztette a hallgatóságot, hogy minden alkalommal, amikor úgy érzik, meg akarnak szerezni valamit, tegyék fel maguknak a kérdést: valóban szükségem van erre a dologra?
Ez azért lenne fontos, mert például a statisztikai adatok szerint a megvásárolt ruhatermékek 30%-át csupán egyszer, vagy rosszabb esetben egyszer sem hordják tulajdonosaik. A korábbi köztársasági elnök ezen a ponton példaként említette a mobiltelefonok sokszor felesleges, a divatot követő gyors cserélgetését is. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a leselejtezett készülékek valódi aranybányák lehetnek, számos fontos nyersanyag, például arany, ritkafémek nyerhetők ki belőlük. Itt szóba került a Fenntarthatósági Témahét használt elem és mobil telefon begyűjtésre szervezett akciója, melyet a támogató szervezetek közül a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. karolt fel.
Az élelmiszer-hulladék mennyiségét is erősen vissza kellene szorítanunk
Az előadás az élelmiszerpazarlás témájával folytatódott. A téma felvezetéseként a diákok applikációs szavazattal dönthettek arról, szerintük éves szinten hány kilogramm élelmiszert dob ki egy átlagos magyar háztartás. Megtudhattuk, hogy hazánk lakossága egy évben összesen 2 millió tonna élelmiszer-hulladékot termel.
Áder János rámutatott, hogy mindezzel nem kizárólag az elkeserítő mértékű pazarlás a gond, hanem az is, hogy az ételmaradékból keletkező szemétnek hatalmas a károsanyag-kibocsátása, mert a rothadó élelmiszer lebomlása folyamán üvegházhatású metán keletkezik. A kidobott ételekkel kapcsolatosan abba is bele kell gondolnunk, hogy azok termelői lényegében feleslegesen dolgoztak. Feleslegesen vágtak le haszonállatokat, fogyasztottak vizet a növények öntözésével és feleslegesen zsigerelték ki az amúgy is túlterhelt termőföldeket. Áder János szerint ezt a folyamatot meg kell állítanunk, és arra kell törekednünk, hogy csakis annyi élelmiszert vásároljunk, amennyit el is fogyasztunk.
Műanyag- és textilfogyasztásunk mértéke sem fenntartható
A volt köztársasági elnök az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatban a túlzásba vitt csomagolási gyakorlatok károsságára is felhívta a figyelmet, ennek kapcsán pedig szóba került a műanyag-hulladék problémaköre. Mint kiderült, globális szinten másodpercenként 20.000 darab PET-palackot adnak el, melyek gyártási ideje csupán 5 másodperc, használata nagyjából 5 percig tart, a lebomlásához azonban 500 esztendőre van szükség.
Áder János felhívta a figyelmet a lebomlás során keletkező mikroműanyagok veszélyére is. A lassan bomló műanyagrészecskék ugyanis előbb a vizekbe, majd azok élővilágának szervezetébe jutnak be, a halak elfogyasztásával pedig végül az embereket is elérhetik. A szervezetben felhalmozódó mikroműanyagoknak egészségkárosító hatása is lehet.
Legalább ilyen káros a textilhulladék, melyből évente európai szinten átlagosan fejenként 11 kilogrammot termelünk. Ennek döntő része a feleslegesen megvásárolt, fast fashiont követő ruhafélékből származik. Nem is gondolunk arra, hogy ezeknek a divatholmiknak az előállítása óriási vízfelhasználással jár.
A megoldás a megfelelő önmérséklet és a közös cselekvés
Áder János végül arról beszélt, hogy meglátása szerint csakis az önmérséklet, a felelős fogyasztói magatartás vezethet a fogyasztás visszaszorításához. A következmények mérséklésében fontos szerepe van a szelektív hulladékgyűjtésnek, a fenntartható megoldások keresésének. A diákok inspirálásaként ezért olyan vállalkozásokat mutatott be az előadás zárásaként, amelyeket fiatalok álmodtak meg és hoztak létre, és azzal foglalkoznak, hogyan lehet a hulladékból értéket teremteni, illetve hogyan segíthetik a fenntartható gazdaság kialakulását.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntarthatósági Témahét: miről szól, kiknek szól, hogyan csatlakozhatsz te is?
Minden, amit tudni akartál az általános és középiskolásoknak szóló Fenntarthatósági Témahét eseményeiről.
A fenntarthatósággal kapcsolatos szaktudásé lehet a jövő
Végezetül Áder János átadta a jelenlévő diákoknak a szót, akik kérdéseket tehettek fel az elhangzottakkal kapcsolatban. Többen kíváncsiak voltak arra, milyen karrierlehetőségeket tartogathat számukra a környezet védelme, a fenntarthatóság, valamint hogy milyen perspektívái vannak ma hazánkban egy környezetvédelmi szakembernek.
Ezekre a kérdésekre Áder János azt felelte, hogy meglátása szerint napjainkban hatalmas szükség van a fenntarthatósággal kapcsolatos tudással rendelkező szakemberek munkaerejére. Jó lehetőségek nyílhatnak számukra az államigazgatásban, például a vízügyi igazgatóságokban, de akár az agrárszektor vagy egy fenntarthatóságra törekvő műanyaggyártó vállalat is tárt karokkal fogadhatja őket, a MOHU-ról nem is beszélve. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy véli, hogy ez a tudás társadalmi és környezetvédelmi szempontból is hasznos, a bemutatott vállalkozások pedig jól illusztrálják, hogy karriert építeni, profitot termelni ezen a területen is lehetséges.
A legfontosabb mégis az, hogy a fenntartható szemlélet és életmód révén olyan állapotban őrizhetjük meg hazánk és a Kárpát-medence szemet gyönyörködtető tájait gyermekeink, unokáink nemzedékének, ahogy azt mi is kaptuk felmenőinktől – zárta előadását Áder János.
Az elnöki tanóra visszanézhető a YouTube-on:
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Vasvári Tamás / MTI
