A február 29-ei első alkalom után tartalmasan telt a Planet Business Club második workshopja is, amelyet ismét a Budapart Gate Irodaházban rendeztek meg. A téma ezúttal az élelmiszeripari hulladékból teremtett érték, valamint az erre épülő körforgásos gazdaság volt.
A Planet Business Club IFUA Horváth szervezésében zajló második workshopjának moderátora Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, a Transfood Mission és az Secontaste elnevezésű, upcyclingra épülő vállalkozás alapítója volt. A rendezvényen a hangsúlyt az interaktív foglalkozásokra helyezték, melyek során a résztvevők négy kisebb csoportba rendeződve a körforgásos megoldásokat előmozdító, illetve az azokat hátráltató tényezőket vitatták meg, valamint azt, hogy miként lehetne megoldást találni a felmerülő problémákra. A kérdés tehát egyebek mellett az volt, hogy az élelmiszeriparban képződő melléktermékeket, a hulladékot (például a csomagolást) hogyan lehetne kiiktatni, helyettesíteni, megváltoztatni, esetleg több megoldást kombinálni.
Kapcsolódó bejegyzések
A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozott a Planet Business Club első workshopja
Sikeresen lezajlott a Planet Business Club rendezvénysorozatának első felvonása.
Hogyan lesz a törkölyből olaj és liszt?
Az érdekes vitákkal szolgáló csoportfoglalkozások mellett a második workshopon is bemutatkoztak olyan cégek képviselői, amelyek az aktuális témával kapcsolatban végzik üzleti tevékenységüket. Míg azonban az első rendezvényen három előadást hallhattunk, ezúttal egy kerekasztal-beszélgetés során ismerhettük meg az élelmiszeripari hulladékkal foglalkozó vállalkozásokat.
Elsőként Pinczés Marianna, a Grapoila ügyvezetője kapott szót, aki hangsúlyozta, hogy a főiskolai projekt keretében indult cége ma teljesen zero waste módon működik. A Grapoila szőlőmagolaj gyártásával lépett be az üzleti életbe, célja pedig az volt, hogy hazánk híres borászatainak melléktermékét, azaz a szőlőtörkölyt valamilyen módon hasznosítsa. Pinczésék 2008 óta gyártanak szőlőmagolajat, azaz szeparálnak szőlőtörkölyt, és préselnek olajat a szárított magokból.
A cég ma már 25-féle magot hasznosít, és gyárt belőlük élelmiszert, kozmetikumot, takarmányt, valamint, biomasszát. A gyártás során semmilyen melléktermék nem vész kárba, az olajsajtolás után maradó présmaradványból például őrölés útján magas fehérjetartalmú, gluténmentes maglisztet hoznak létre, mely kiválóan alkalmazható a pékiparban funkcionális élelmiszerek előállításához.
Fotó: Greendex
Miként lehet laskagomba termesztésével megújuló energiát előállítani?
A beszélgetés résztvevői között volt Gyalai-Korpos Miklós, a Pilze-Nagy Kft. kutatásfejlesztési vezetője is, aki a laskagomba termesztésének rejtelmeibe avatta be a jelenlévőket. Mint megtudhattuk, a Pilze-Nagy Kft.-t Kelet- és Közép-Európa legnagyobb laskagomba-termelőjeként tartják nyilván, évi 1 millió kg laskagombát állítanak elő, amelyet aztán az itthoni és a külföldi piacon egyaránt értékesítenek.
Mivel a laskagomba a természetben biológiai lebontó szervezetként funkcionál, a cég igazodni akar terméke tulajdonságához, ezért a körforgásos termelés elvét tartják szem előtt. Az ipari laskagombát mezőgazdasági melléktermékeken termesztik, alföldi búzaszalmát használnak hozzá. Ebben teremtenek táptalajt, amelyet beoltanak laskával. A gombaszüret után melléktermékként visszamarad a komposzt.
Ebből biogázüzemet létesítettek: a komposzt, valamint az egyéb termelési melléktermékek ide kerülnek, ahol megújuló energiát állítanak elő belőlük. Az így keletkező villamos energiát aztán értékesítik, míg a hulladékhőt gombaszárításra használják. Ami ezeken felül a biogázüzemekben megmarad, azt visszajuttatják a földekre. A biogáz erjesztési maradéka ugyanis nagyszerű trágya lehet.
A Pilze-Nagy Kft. kutatásfejlesztési vezetője a vállalkozás terveiről is beszélt. Lehetővé kívánják tenni a laskagomba városokban történő termesztését, ezt kávézaccon lehetne megvalósítani. Ehhez már egy gombatermesztő szekrényt is fejlesztettek.
Kapcsolódó bejegyzések
Kávézaccból laskagomba
A Pilze-Nagy Kft. technológiájával felesleges biohulladékon termeszthető a laskagomba.
Mire jó a fekete katonalégy lárvája?
A workshop harmadik meghívott előadója dr. Takács József volt az Agrolooptól. Erről a cégről azt tudhattuk meg, hogy alapvetően egy rovarra, a fekete katonalégyre épült. Mégpedig azért, mert a fekete katonalégy képes mindenféle növényi és állati bioanyagon nevelkedni. Emellett a természetben az egész világon előfordul, valamint igen nagy az adaptációs képessége.
Az Agroloop ipari szinten fordítja ezt a hasznára. Céljuk a tavalyi év végével kezdődően, hogy Üllő és Vecsés határában egy 13.000 m2-es területen létesített üzemcsarnokukban napi 120 tonna nedves tömegű szubsztrátot dolgozzanak fel, ehhez pedig a fekete katonalégy lárváit vegyék igénybe. Ilyen módon baromfi-, sertés-, valamint haltakarmányt állítanak elő, ám közben a melléktermékként képződő rovarürüléket is hasznosítják. A szerves anyagból a talajéletet megújító, azt elősegítő anyagokat hoznak létre, így nagyrészt zero waste módon tudnak működni.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Canva
