1936.szeptember 7-én, az ausztrál Hobarti Állatkertben elpusztult az utolsó erszényesfarkas (Thylacinus cynocephalus). Az egyedi, csak az Ausztrál kontinensen élő ragadozó kihalásának fő oka az emberi tevékenység mellett a faj csekély genetikai változatossága és vírusos betegségek voltak. Az ausztrál kutatók most azonban a modern géntechnológia vívmányait bevetve feltámasztanák az állatot.
Az erszényesfarkas, amit a hátán található csíkok miatt tasmán tigrisnek is neveznek valójában semmilyen rokonságban nem állt sem a tigrissel sem a farkassal. Legközelebbi, ma is élő rokona az erszényescickány. Kihalásában jelentős szerepet játszott az ember, ugyanis a 19. századtól kezdve az állam fejenként egy fontot fizetett minden kilőtt erszényesfarkasért. Az állat bűne az volt, hogy rájárt az ekkor már hatalmas nyájakban tenyésztett juhokra.
Feltámasztani egy fajt?
Ahogy korábban írtunk róla, illetve podkasztunkban is szóba került, a kutatók ma már nem tartják lehetetlennek, hogy a géntechnológia segítségével „visszahozzanak” egy már kihalt fajt. A Melbourne-i Egyetem munkatársai pedig néhány napja azt közölték, hogy pont erre készülnek az erszényesfarkas esetében.
Az ötlet nem új, több mint két évtizede számít visszatérő témának az országban, az eddigi kísérletek azonban nem vezettek eredményre. Ahogy azonban az Index írja, az elmúlt másfél évtized kiugróan sok fejlődést hozott a géntechnológiában, ezek egyike a CRISPR génszerkesztés megjelenése.
A most indult Thylacinus Genetikai Restaurációs Kutatás (TIGRR) nevű program kutatói szerint a génszerkesztés segítségével akár egy évtizeden belül valóságos lehet az erszényesfarkas feltámasztása. Ehhez még 2017-ben elkészítették a faj teljes genomját. A kutatók szerint a következő lépésben ezt kell majd az erszényescickány genomjával „összeollózni”, hogy létre tudják hozni az eltűnt fajt.
Kapcsolódó bejegyzések
Életre keltenék a mamutokat, hogy segítsenek lassítani a klímaváltozást
A Colossal nevű biotudományi és genetikai vállalat állítása szerint 6 éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid.
A mostani és a hasonló kezdeményezéseket egyébként sokan támadják. Fő érveik közt az szerepel, hogy az ember nem játszhat istent, de tudományos oldalról közelítve azt is emlegetik, hogy a régi–új fajok biológiai sokszínűsége csekély lesz, így állományaik fenntartása rendkívül költséges lehet. Ez ráadásul a még létező fajok védelme elől vonhatja el a forrásokat.
Más fajok is veszélyben Ausztráliában
Ausztráliában egyébként egyre több állat sodródik a kihalás szélére. Az elmúlt hetekben többször is írtunk például a koalákról, melyek megmentésére egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a helyi hatóságok, de klímaváltozás hatásai és az emberi tevékenység miatt a faj egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyeztetett faj lett a koala
Hivatalosan is veszélyeztetettnek nyilvánította az ausztrál kormány a koalákat, miután az elmúlt 10 évben erősen megcsappant a számuk.
Épp a napokban érkezett hír egy másik ikonikus állat, a Canberra jelképének számító sisakos kakaduról, melynek helyzete ugyancsak aggodalomra ad okot. Ahogy az MTI írta a helyi ABC News-ra hivatkozva, az ausztrál hatóságok visszaállították a városok közül csak a fővárosban élő szürke tollú kakadufaj veszélyeztetett státuszát.
A háttérben meghúzódó okok között első helyen a klímaváltozás szerepel. A kontinensen pusztító bozóttüzek eddig a sisakos kakadu élőhelyeinek 36%-át érintették, Sarah Legge professzor 2021-es becslése szerint pedig a faj populációja 69%-kal csökkenhetett mára.
Borítókép: wikipedia