A vízimadarak etetése felesleges, mert bőven találnak maguknak eleséget. A récék, kacsák, ludak és hattyúk táplálékát alapvetően a parton legelt fű és egyéb lágyszárú növények képezik, melyek gyakorlatilag korlátlanul állnak rendelkezésre télen és nyáron egyaránt. Az alacsony tápértékű, viszont az etetés miatt könnyen hozzáférhető kenyér viszont megbetegíti és legyengíti a madarakat. Épp ezért a vízimadarak etetése, ha törvényileg nem is tilos, erősen ellenjavallt, hiszen ellentétes hatást vált ki.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) cikke szerint a vízimadarak etetése, az egyik legrosszabb dolog, amit jó szándék címén vadon élő állatokkal tehetünk. Ráadásul az etetéssel egy öngerjesztő problémaspirált indítunk.
Persze az etetők jószándékát nem lehet megkérdőjelezni, azonban ezt tévhitek, illetve az ismeretek hiány táplálja. Valójában az etetőknek eszük ágában sem lenne falatot dobni a madaraknak, ha tudnák annak milyen következményei lehetnek. A vadon élő állatoknak valójában nem a „szeretetünkre”, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre lenne leginkább szükségük.
Az MME pontokba szedte, hogy mit érdemes tudni az etetésről, illetve annak következményeiről:
- az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
- az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
- így az emberek látják a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
- a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
- ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
- amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyezése is erősít (a megtévesztő nevű Élővizeinkért Alapítvány gyakorlatilag egy fizetős kacsaetető automatákat üzemeltető vállalkozás, melynek célja még több ilyen felesleges, hamis információkat közlő, ráadásul „pénznyelő” eszköz kihelyezése), hiszen az ezekben felkínált táplálék ugyan olyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi – mindezt pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
- az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
- így nő a nyári kéregetőkk száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
