Az indonéz Szumátrán honos titánbuzogányt (Amorphophallus titanum) a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2018-ban a veszélyeztetett fajokhoz sorolta. Az élőhelyén zajló fakitermelés és mezőgazdasági célú erdőirtás miatt alig több, mint ezer példány maradt fenn a vadonban az egyébként orrfacsaróan büdös virágzatú óriási növényből.
Sajnos termeszteni sem könnyű, és az Indonézián kívüli mintegy 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben, hiszen genetikai sokszínűség híján beltenyésztési depresszió alakulhat ki. Ennek következtében kevesebb életképes mag, gyengébb palánták és méret-, valamint sokszínűségbeli hanyatlás fenyegeti a fajt.
A helyzet megoldására a Chicagói Botanikus Kert szakemberei vállalkoztak, akik a nyilvános kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok genetikai információinak és származási adatainak begyűjtésével elkészítik „minden egyes példány családfáját”. Az adatbázis segítségével azonosítani lehet az egymáshoz illő növényeket és kiemelni az alulreprezentált genetikai sajátosságokat. Emellett egy pollenraktárat is létrehoznak, ahonnan gyorsan el lehet szállítani a virágport egy éppen nyíló titánbuzogányhoz.
(fotó: APnews)
