A tengerszint emelkedése a klímaváltozás egyik következménye. Két fő tényező okozza. Egyfelől a szárazföldi jég, például a gleccserek és a jégtakarók olvadása (a legfőbb ok a grönlandi és az antarktiszi jégolvadás), másfelől pedig a tengervíz felmelegedése okozta hőtágulás, ugyanis az óceánok elnyelik az emberi tevékenységből származó légköri hőnövekmény több mint 90%-át.

A tengerszint-emelkedés a globális felmelegedés okozta legkárosabb következmény. 1900 és 2000 között 10–20 cm-rel emelkedett az átlagos tengerszint. 2006 és 2015 között a tengerszint éves emelkedése elérte a 3,6 mm-t, míg ez az adat 1901 és 1990 között csupán 1,4 mm volt. Az évszázad végéig, ha folytatódik a globális felmelegedés, akár 1,32 m-rel is emelkedhet a világtengerek szintje.

Az emelkedő tengerszint pusztító következményekkel jár főként a part menti régiókra és a szigetekre. Pusztító eróziót és árvizet eredményezhet. A sós víz behatolása révén a víztartó rétegek szennyeződését, a halak, a növények, az ott élő állatok és emberek élőhelyének elvesztését okozhatja.

A tengerszint emelkedése miatt lakhatatlanná váló területekről a lakosság előbb-utóbb elmenekül. Az elvándorlás célpontja – ha lehetséges – az országon belül lesz, ugyanakkor várhatóan a nemzetközi migrációs nyomás is növekedni fog. Az IPCC szerint 2100-ra 280 millió ember kényszerülhet arra, hogy elhagyja a lakóhelyét. Több százmillió ember elvándorlása olyan mértékű humanitárius válságot idézhet elő, amelyhez hasonló még nem volt. Ennek hullámai szinte bizonyosan elérik hazánkat is.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével megállítható, legalábbis lassítható a tengerszint emelkedése.