Fából már felhőkarcolót is terveztek, de most egy amerikai kutató egy új eljárással fém keménységűvé változtatta az egyszerű fát, amiből aztán kést is „kovácsolt”.
Sokszor beszéltünk már a fáról, és mindig fel kell eleveníteni, hogy mindegy milyen korban, mindegy milyen technológiai közegben élünk a fa univerzális anyag, mely számtalan formában és funkcióban megállja a helyét.
A fának a modern építészetben is helye van. Az csak egy dolog, hogy 12 centiméteres fafal úgy szigetel, mint egy 38 centiméteres téglafal, de statikai szempontból a faszerkezetes épületek felső határát korántsem a családi házak jelentik. Jelen pillanatban a Norvégiában lévő Mjösa torony a legnagyobb faépület 14 emeletével. De Berlinben Kreuzberg negyedébe egy norvég építész tervezett egy 98 méter magas főként fából álló épületet. A Wohnhochaus (WoHo) névre keresztelt épületet 29 emeletesre tervezik, és benne lakások mellett irodák és közösségi terek is helyet kaphatnak majd.
De a legégbetörőbb tervek Londonban vannak, ahova egy 300 méter magas, 80 emeletes valódi felhőkarcolót terveztek, szintén fából.
A faeszközök a baktériumoknak is gátat szabnak
Konyhai felhasználása mondhatni egyidős az emberrel, és ma is sokan választjuk, de van egy tévhit, miszerint a faeszközöket ellepik a baktériumok. Ezzel le kell számolnunk, hiszen összehasonlítva a műanyaggal, kevesebb baktérium található rajta. Ez azért van, mert a fa egy nedvességszívó anyag. Ahogy a felületét nedvesség éri, és ha ugyanebben a pillanatban baktériumok is vannak rajta, a fa rostjain keresztül bejutnak a belsejébe. A folyadék ki már nem jön, ugyanis felszívódik, és így a fában lévő baktériumok bennragadnak és elpusztulnak.
Pengeéles kések fából
A Maryland Egyetem anyagtudósa, Teng Li ígéretes prototípussal állt elő. A Matter tudományos szaklapban publikált tanulmányban a szakemberek rámutattak, hogy a fa rendkívül erős a cellulóznak köszönhetően, amelynek nagyobb a szilárdság, illetve sűrűség aránya, mint a kerámiáké, a legtöbb fémé és polimereké. A hagyományos fának természetesen megvannak a korlátai, és hajlamos az eldeformálódásra, azért mert általános formában csak 50%-át teszi ki a cellulóz, a többit lignin és hemicellulóz alkotja.
A tudósok a fát két lépcsőben formálták, forró vegyi fürdővel eltávolították a lignint, majd az így kapott tiszta cellulóz tartalmú fát préselték és formálták, majd olaj bevonattal látták el. Így már felvette a versenyt az acéllal, ám a rozsda nem jelentett problémát. A normál fánál 23-szor keményebb anyagból szegeket is készítettek, valamit a tesztkéssel könnyedén fel lehetett vágni egy félig átsült steak-et.
fotó: zmescience.com
A kutató kiemelte, hogy szórakoztató volt így használni a fát, de akár alternatívája lehet a drága energiaigényű fémnek és a környezetszennyező műanyagnak.
