A vizeink, vizes élőhelyeink egészsége és fennmaradása sokkal több mint szófecsérlés. Több módon is foglalkoztunk már a vizek ökoszisztémáival, és azt már tudjuk, hogy védelmük minden létező élőlény számára elengedhetetlen. De miképp tudhatjuk, ha egy természetes vízben valamilyen változás üti fel a fejét? A pusztuló halakból? Az algásodásból? Az élőlények eltűnéséből? Ezeken túl sokkal több tényező együttesen játszik szerepet abban, hogy egy adott, természetes víz túlélheti-e a klímaváltozás kihívásait. Ennek felderítésében segít egy innovatív megoldás.
A vízi ökoszisztémák egészsége és a halállományok hosszú távú megőrzése: mondhatnánk, hogy ez a Walise legfontosabb küldetése. Mindezt pedig egy olyan vízminőség monitoring rendszerrel érik el, amely nemcsak megfigyeli a vízben zajló folyamatokat, hanem be is avatkozik, ha szükséges. Ebben pedig egy rendkívül fontos lábra támaszkodik: az adatra. Hogy miképp védhetők meg ezzel a rendszerrel természetes vizeink és a benne élő élőlények, arról a Walise ügyvezetőjével, Koleszár Tiborral beszélgettem.
Kapcsolódó bejegyzések
Amurgéb, törpeharcsa, naphal – Mekkora problémát okoznak az invazív halfajok Magyarországon?
Az invazív halfajok elszaporodása nem csak az őshonos fajok miatt veszélyes.
Miért kell látnunk, mi folyik a víz alatt?
A vízmonitoring rendszer létrejöttének egyik legfontosabb oka természetesen a klímaváltozás és annak hatásai. A nagy mennyiségben lezúduló eső és a hosszú, aszályos időszakok, a szélsőségek új kihívások elé állítják a halgazdaságokat és a természetes vizek élővilágát is. Nem mellékesen a növekvő népesség megköveteli, hogy hatékonyabbá tegyük a termelést, de ne növeljük azt. Ugyanis a növekedés nem minden esetben fenntartható és újabb terheket ró a környezetünkre. Éppen ezért szükséges, hogy kisebb erőforrásokkal érhessük el ugyanazt az eredményt: jelen esetben az élelmezést. Mindebben óriási szerepet játszanak a vizeink és a benne élő halállomány.
Kép: Walise
Egy másik fontos tényező is szükséges ehhez. A hatékonyságnövelés sem minden esetben környezetkímélő: látnunk kell, mi zajlik a vízben, milyen anomáliákat okozhat egy-egy a gazdálkodás módszertanát érintő változtatás és miképp hathatunk a vizeink állapotára, hogy jó döntést hozhassunk. A gazdálkodók is egyre inkább felismerik ezek jelentőségét. A klímaváltozás eredménye azonban, hogy egyre égetőbb szükség van a vízminőség ellenőrzésére, ebben pedig egyedül a mérés segíthet. Tibor szerint ez esetben kardinális kérdés a technológia. A természetes vizek rétegződését ugyanis kevés megoldás képes megmérni, holott a különböző rétegekből különböző adatok és ilyen formán információk kerülhetnek a felszínre. Sokszor nem elég, ha hetente (akár naponta) egyszer, egy vízrétegben kézi műszerrel végzünk mérést. Ahhoz, hogy időben be lehessen avatkozni folyamatos (pl. óránkénti felbontású) és a vízoszlop egészét vizsgáló mérésekre van szükség. Az egyes rétegeket teljesen más paraméterek határozzák meg, így nem vehetjük őket egy kalap alá.
Emellett számít az is, milyen napszak, milyen évszak van éppen, az is lényeges tényező, milyen sekély vagy mély a vizsgált víztömeg. Jelentős különbséget mutat egy nyári, aszályos időszak, vagy az, megmozdult-e a víz, tehát szeles, esős idő van-e éppen.
Ezért van szükség egy olyan technológiai megoldásra, ami a teljes vízoszlopot méri, folyamatosan monitorozza azt, kevés beavatkozást (és ezáltal karbantartást) igényel, végeredményben pedig egy olyan adatsort nyújt át a szakértők számára, ami a teljes vízminőséget megmutatja.
Kép: canva
Megelőzhető a halpusztulás
A rengeteg adat, a folyamatos adatáramlás segít abban, hogy különböző trendeket is megfigyelhessenek a szakértők. A legfontosabb ebben, hogy így még azelőtt beavatkozhatnak, mielőtt valamilyen komolyabb kár érné az adott édesvizet. Megelőzhető egy tömeges halpusztulás, hiszen észlelhető, ha a változó paraméterek rossz irányba mutatnak. A rendszer előre figyelmeztet, és ilyen esetekben pótolható az oxigén vagy olyan anyag juttatható a vízbe, amely megelőzi az esetleges katasztrófát.
Kapcsolódó bejegyzések
Összeomlani látszik a világ legnagyobb vízi biomasszája, a szardíniavonulás
A szardíniavonulás fontos része az ökoszisztémának. Mégis sokféleképpen veszélyeztetjük.
A Walise megoldásával a levegőztető berendezések indítása automatikusan megtörténhet, ha a mért oxigénkoncentrációk azt szükségessé teszik. Ezzel energiát is spórolhatunk, mivel a nagy teljesítményű -és ezáltal jelentős áramfogyasztású- levegőztetők csak indokolt esetben működnek. A rendszer nemcsak levegőztetőket tud indítani, hanem vezérelhetők vele például etető berendezések vagy akár vízkormányzó műtárgyak is, így nem csak környezettudatos hanem hatékony és gazdaságos megoldást is nyújt az ágazatnak.
Kép: canva
A vízminőség, mint prioritás
Koleszár Tibor kiemelte, hogy minden szakmai konferencián a vízminőség kapja a legnagyobb szerepet. Nem véletlenül tartják fontosnak ezt a kérdést a szakemberek, hiszen az extrém időjárás teljesen átszabta a vizek helyzetét, ám sok esetben még mindig egy 30 évvel ezelőtti működést követünk. Éppen csak az időjárás változott meg gyökeresen. A korábban bevezetett működési elvek ma már nem járhatók, szükség van egy biztos szakmai bázisra, amely segíti az iparági szereplőket a folyamatos fejlődésben és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. Habár most elsősorban a halgazdaságokról beszélünk, a természetes vizek esetében éppen olyan fontos, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű adat. A Walise nem csak elemzi és átfésüli ezeket az adatokat, hanem ha szükséges tanácsot is ad.
Nagyon fontos, hogy minden beavatkozás következménye mérhetővé válik. Konkrét megoldások mellett azt is láthatjuk, hogy milyen hatással van a vizeinkre egy-egy szükséges közbelépés, így akár visszafordíthatatlannak tűnő helyzetek is elkerülhetők.
Van, ahol elengedhetetlen, van, ahol „csak” szükséges
Gazdasági szempontból, mezőgazdasági haltermelés esetén gyakorlatilag elengedhetetlen egy ilyen rendszer telepítése. A kiszámíthatatlan időjárás olyan károkat okozhat, ahol már nem érdemes kockáztatni. Tibor egy példán keresztül mutatja be, miről is van szó. Egy kétnyaras ponty tóparti kilogrammonkénti ára 1400 ft körül mozog. Egy két kg-os hal esetében 2800 ft-ról beszélünk. Nem tűnik soknak, de ha 500 kg elpusztult halról beszélünk, az óriási veszteség.
Kép: Walise
A természetvédelmi területeken sincs ez másképp, akár a Tisza-tóra, akár a Kis-Balatonra gondolunk. A halpusztulások ökológiai szempontból is rendkívül nagy károkat okozhatnak. Éppen ezért minden esetben jó látni, hogy ezek a helyzetek megelőzhetők. Természetesen az is számít, mekkora ipari terhelést kap egy adott élővíz, és az is, miképp változik meg az adott tó élővilága. Gondoljunk csak a tatai Öreg-tavon telelő vadludakra.
Ráadásul a Walise rendszerei nem csak az állóvizeket, hanem a folyókat is képesek mérni. A lassabb folyású vizekben is használható a rendszer, amely új perspektívát jelenthet, akár az érzékenyebb halak és élőlények számára is.
A vizek minősége tehát rengeteg tényezőtől függ. Képtelenség lenne külső szemlélőként detektálni a változásokat, még akkor is, ha ezt folyamatos manuális mérésekkel tennénk. Hiszen a víz összetétele, helyzete, állapota állandó változásban van. Egy folyamatos megfigyelés azonban olyan ökológiai katasztrófákat is jelezhet előre, amik megakadályozhatók, így környezetvédelmi és gazdasági szempontból is kihagyhatatlan lépés az adatgyűjtés. A Walise olyan lehetőséget ad a természetvédelem és a halgazdálkodás kezébe, amellyel megkímélhető a vízi környezet, és fenntartható a hazai vizek állapota.
A Walise-t, számos más kiváló startuppal együtt, a Kék Bolygó Alapítvány vállalkozásfejlesztési programja, a Wave is támogatja. A Wave célja, hogy erősítse azokat a cégeket, amelyek a környezeti fenntarthatóságot tartják szem előtt, hogy általuk mielőbb megoldást találhassunk az emberi tevékenység okozta klímaváltozás problémáira. A programról itt olvashatsz bővebben.
Kiemelt kép: Walise
