Az éghajlatváltozás fokozódásával – ami gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási eseményekhez, például vízhiányhoz, árvizekhez és hőhullámokhoz vezet – városaink éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása soha nem volt ennyire kritikus. Ez az erőfeszítés nem csak az emberek védelméről szól, hanem infrastruktúránk, helyi gazdaságaink és vállalkozásaink megőrzéséről is. A következő öt klímaintelligens stratégia, amelyeket a városok világszerte végrehajtanak, értékes példaként szolgálnak a hazai települések, különösen Budapest számára.
Több fa = alacsonyabb városi hőmérséklet
Több fa ültetése, különösen a városi területeken, jelentősen csökkentheti a városi hősziget-hatás által okozott magas hőmérsékletet. A városi hősziget-hatás, akár 8-10 Celsius- fokkal is képes emelni pl. Budapest belső kerületeinek hőmérsékletét. Ez egy hőségnapon, amikor 30 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, akár 40-45 Celsius-fokos belvárosi forróságot is eredményezhet, amely már 15-20 százalékkal is növelheti a hőguta és hőstressz okozta betegségek kialakulásának esélyét.
Kapcsolódó bejegyzések
Városi fák a frontvonalban
A városi fáknak igen nehéz dolguk van, de van néhány fajta, amely a kihívásokkal teli környezetben is megél. A FŐKERT munkatársa mesélt a fák helyzetéről.
Amellett, hogy a fák hűsítő árnyékot adnak, párologtatásuk pedig hűsítő hatást fejt ki az olyan hőelnyelő, át nem eresztő felületekhez képest, mint az aszfalt és a beton. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa több nagyvárosában is klímapolitikai célok közé emelték a városi fásítást, például Zürichben 60 százalékra, Prágában 50 százalékra emelik a befásított területek nagyságát. Itt az ideje Budapestnek is erre az útra lépnie.
Kép: canva
Zöld épületek
Az energiahatékony épületek két egymással összefüggő előnyt kínálnak: egyrészt az éghajlattal szemben ellenállóbb városok jöhetnek létre, miközben jelentősen csökkentik az ÜHG-kibocsátást és a közüzemi költségeket. Ez utóbbira sok közösségnek égető szüksége van, mivel az egyre intenzívebb hőhullámok és rekord hőségek sok területen már most is megnövelik az ipari és lakossági energiaigényt.
Kép: canva
Másrészt az energiahatékony technológiákra való korszerűsítés drámaian csökkentheti az épületek energiapazarlását. Az Egyesült Államokban az ún. „ENERGY STAR” hatékony épületek például 35 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak és 35 százalékkal kevesebb szén-dioxid- kibocsátást eredményeznek, mint a normál épületek. Ez átlagosan évi 450 USD megtakarítást jelent háztartásonként a közüzemi számlákon. Az olyan technológiák, mint a tartózkodási érzékelőkkel ellátott LED-es világítás, a nagy hatékonyságú hővisszanyerős HVAC-rendszerek, valamint a megfelelően szigetelt és légzáró falak, tetők és ablakok jelentősen csökkentik a kereskedelmi és lakóépületek energiafogyasztását és pazarlását. Az energiahatékony technológiák beépítésével fenntarthatóbb, ellenállóbb és költséghatékonyabb épületeket hozhatunk létre, amelyek csökkentik környezetre gyakorolt hatásunkat, és felkészítik városainkat a fokozódó szélsőségekre.
Kapcsolódó bejegyzések
Tudománnyal az éghajlatváltozás ellen – Passzívház
A passzívház emissziója a nullát közelíti, és már az építési költsége sem magasabb a hagyományos épületekénél.
Ellenállóbb klímareziliens épületek
A szélsőséges időjárási események világszerte jelentős veszélyt jelentenek az emberekre és az épületekre, ami arra készteti az országokat, hogy városaikban szigorú építési szabályokat és éghajlat-ellenálló építési technikákat fogadjanak el. Erre a legjobb példa Japán, ahol elindították a Tokyo Resilience Project-et, amely különböző támogatásokat vezetett be a régebbi épületek újjáépítéséhez és az árvízi infrastruktúra korszerűsítéséhez, beleértve a magasabban fekvő evakuálási helyszíneket és az árvizek tárolására kibővített földalatti tározókat.
Japán proaktív rugalmassági stratégiáinak modellként kell szolgálniuk más nemzetek számára, hangsúlyozva a korszerűsített városi infrastruktúra kulcsfontosságú szerepét az éghajlati sérülékenységek elleni védelemben. Magyarországon különösen a dombsági és hegyvidéki településeken kell egyre inkább villámárvizekre számítani, ugyanis a klímaváltozás miatt egyre rövidebb idő alatt, egyre több csapadék hullik, különösen nyáron az egyre hevesebb zivatarok miatt.
Kép: canva
Innovatív csapadékvíz-gazdálkodás
A fenntartható városfejlesztés egyik alapja napjainkban a csapadékvízzel való ésszerű és gazdaságos gazdálkodás, másrészt ennek a jövőbeli városi adaptációs stratégiák alapjának kell lennie. Bár a csapadék felfogása és tárolása rendkívül költséges folyamat és mérnöki feladat, mégis a természetalapú megoldások, például a tervezett zöldfelületek és csapadékvíz parkok megvalósítása mérsékelheti a városi „árvizeket”, miközben egyensúlyba hozza a csapadékvíz eltárolását.
Bár nem létezik egyetlen megoldás, ez a természetalapú megközelítés ígéretes lehetőséget kínál az ellenálló képesség növelésére. Rio de Janeiro 1,5 millió embernek képes így ivóvizet biztosítani, mióta 2005-ben nekiálltak kiépíteni a felszíni és a felszínalatti csapadékvíztározókat a város körül. Hazánkban, különösen Budapest agglomerációs településein a vízhiány már most komoly problémákat okoz, ezért is életbevágó a csapadékvíz betározása minél hamarabb. Igaz ez rendkívül drága beruházás, de enélkül élhetetlenné válthatnak egyes agglomerációs településeink.
Kép: canva
Rugalmas közlekedési rendszerek
A városi mobilitás kritikus fontosságú az adott település gazdasága, fenntarthatósága és életminősége szempontjából. Azok a közösségek, amelyek folyamatosan befektetnek a közlekedésbe és az infrastruktúra fejlesztésekbe, azok vannak legközelebb az ÜHG-kibocsátás jelentős csökkentéséhez, a levegőszennyező anyagok minimalizálásához és a fokozatos zöldebb és tisztább, illetve fenntarthatóbb életközösségek kiépítéséhez.
Világszerte több mint 700 város vállalta, hogy 2030-ig felére csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy megfeleljen a Párizsi Megállapodás céljainak. A közlekedés a városi üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért felelős, és ez a városok terjeszkedésével növekedhet. Szerencsére sok metropolisz már most is előnyben részesíti azokat a politikákat és beruházásokat, amelyek növelik az aktív mobilitást, például a kerékpározást és a gyaloglást.
Kép: canva
A nagyvárosokban és azokban az országokban, ahol nagyon jól kiépített az elektromos közlekedési eszközök infrastruktúrája, ott az elektromos járművek száma fokozatosan növekszik. Egy 2023-as uniós felmérés szerint a válaszadók több mint 60 százaléka azt mondta, hogy a töltőállomások rendelkezésre állása volt a legfontosabb tényező annak eldöntésében (megelőzve a pénzügyi ösztönzőket), hogy vásároljon-e vagy lízingeljen elektromos járművet. A városoknak továbbra is be kell fektetniük a tömegközlekedés állandó fejlesztésébe a hosszú távú klímacélok elérése érdekében. Rendkívül fontos, hogy megfizethetőek, biztonságosak és kényelmesek legyenek a közlekedési eszközök. A városoknak megfizethető, kényelmes és fenntartható mobilitási hálózatokra van szükségük a jövőben. Minden egyes a tömegközlekedésbe fektetett fillér, ötször akkora gazdasági megtérülést eredményez, és 50 000 munkahelyet teremt 1 milliárd eurónyi befektetés után, a C40 Cities tanulmánya szerint.
Az éghajlatváltozás felgyorsulásával a városok egyre nagyobb fenyegetésekkel néznek szembe a szélsőséges időjárási események miatt. A városi ellenálló képesség előtérbe helyezésével biztonságosabb és fenntarthatóbb környezetet teremthetünk. Az éghajlati szempontból intelligens stratégiák, például a zöldebb infrastruktúra és az ellenálló épületek megvalósítása segít abban, hogy a városok élhetőek maradjanak, még erősödő hőhullámok, árvizek és viharok közepette is. Az éghajlatváltozás miatt előre kell gondolkodni, hogy a várostervezők az innovációt, a befektetéseket és a rugalmas városok egységes jövőképét vegyék figyelembe, amelyek képesek megfelelni a változó környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásoknak. Itt az ideje, hogy Budapest is példát vegyen a nagyvilágból, ha zöld, tiszta és környezettudatos várossá szeretne válni.
Készítette: MCC Klímapolitikai Intézet
Interjút ad: Dr. Kovács Erik vezető kutató
Kiemelt kép: canva
