Egyes statisztikák szerint Magyarország vízben gazdag állam, azonban a megújuló vizek 94 százalékban külföldről érkeznek hazánkba. Magyarország belső megújuló vízkészlete a második legalacsonyabb az Európai Unióban, ha az országon átfolyó folyóink vízhozamát nem vesszük figyelembe. A belső vízkészletek legfőbb utánpótlását a csapadék jelenti, ami a klímaváltozás következtében csökken és egyre kiszámíthatatlanabb.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás áll a vízhiány hátterében? – Holnapután
Aktuális adásunkban a Fővárosi Vízművek munkatársaival próbálunk utánajárni a vízhiány okainak és annak, hogyan tudnánk okosabban használni a vizet.
A teljes megújuló vízkészlet azt a vízmennyiséget jelöli, amely a csapadék belvízi lefolyásának és a folyók külső befolyásának köszönhetően együttesen rendelkezésre áll. Ugyanakkor e folyók vízgyűjtő területe túlnyomó részben nem Magyarországon van, így hazánk belső megújuló vízkészlete alapján kifejezetten vízhiányosnak számít az Európai Unióban.
Hazánk éves vízmérlege tartósan negatív, több víz folyik ki az országból, mint amennyi érkezik. A 2019-es Nemzeti Vízstratégia hosszú távú vízmérlege szerint 112 köbkilométer víz érkezett Magyarországra, miközben 5 köbkilométerrel több távozott az országhatáron kívülre a Duna, a Tisza és a Dráva medrében. Ez elsősorban az ország földrajzi fekvésével, a folyószabályozással és a belföldön lehulló csapadék nem elégséges visszatartásával magyarázható.
A 19. századtól alkalmazott folyószabályozással a természetes árterek több mint 90 százaléka eltűnt, ami hozzájárult a talaj vízmegtartó képességének romlásához. Az 1800-as években, a jelentősebb folyószabályozási tevékenység előtt körülbelül 22 ezer négyzetkilométer volt a hazai folyók ártere, ami a beavatkozást követően mára kevesebb mint ezerre csökkent.
Belső megújuló vízkészletünk legfőbb forrása a csapadék, azonban az eloszlása nagyon egyenlőtlen. Voltak az országnak olyan részei 2022-ben, ahol kevesebb mint 340 milliméter csapadék hullott, míg olyan is, ahol közel 770. Ráadásul az egész éves csapadék 90 százaléka mindössze 60-70 nap alatt esik le. Emellett fokozatosan csökken a csapadékos napok száma hazánkban. Az előrejelzések szerint a jövőben a magyarországi csapadék eloszlása még szélsőségesebb lesz, ami kihívás elé állítja a vízgazdálkodást. Az Országos Meteorológiai Szolgálat legutóbbi előrejelzése azt mutatja, hogy a következő évtizedekben a nyári csapadék átlagosan csökkenni, míg az őszi és téli növekedni fog, különösen az ország déli részén.
Összességében a klímaváltozás a jövőben egyre nagyobb kihívás elé állítja a hazai vízgazdálkodást, a lehulló csapadék csökkenő mennyisége és a csapadékeloszlás növekvő kiszámíthatatlansága beavatkozás hiányában tovább növeli a már most is jelentkező vízhiányos állapotot. Legfőképpen arra lenne szükség, hogy a vízkészleteinket (az országon átfolyó víztömeget és a lehulló csapadékot) magasabb hatásfokkal, fenntartható módon hasznosítsuk.
(Forrás: vg.hu/mnb-blog)
