Sajtot szinte minden háztartásban találhatunk, hiszen talán ez a legnépszerűbb tejből készült étel a világon. Ennek ellenére a magyarországi sajtfogyasztás jóval elmarad az európai átlagtól. Bár a kínálat igen széles palettán mozog, hazánkban még mindig toronymagasan a trappista a legnépszerűbb. A teljesség igénye nélkül nézzük, milyen sajtok közül is választhatunk!
A statisztikák fényében
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egy főre jutó átlagos hazai sajtfogyasztás 4 és 6 kilogramm közé tehető éves szinten. Az európai átlagot tekintve ez jóval alulmarad az Európai Unió 18 kilogrammos éves sajtfogyasztásától. Az élen a dánok állnak 28 kilogrammal, őt követik szorosan a franciák 27 kilogrammal, míg a képzeletbeli európai sajtfogyasztási dobogó harmadik fokára a hollandok állhatnának 21 kilogrammos éves fogyasztásukkal.
A választékon nem múlik
A sajtfajtákat tekintve gazdag a kínálat. Kategorizálhatjuk a sajtokat például aszerint, hogy milyen állat tejéből készülnek: tehén-, kecske- vagy juhtejből. További szempont az is, hogy a tej, amelyből a sajtot készítik, milyen zsírtartalmú. Készülhet sajt zsíros – úgynevezett teljes – tejből, illetve zsírszegény vagy zsírmentes tejből is. A 28 grammnyi teljes tejből készült sajt 6–10 gramm zsírt tartalmaz, ebből 4–6 gramm telített zsír. A zsírszegény sajtokat 2 százalékos zsírtartalmú tejből készítik, a zsírmentes sajtokat pedig 0 százalékosból.
Friss, érlelt, ömlesztett, tejmentes
A sajt frissnek számít, ha kevesebb mint 6 hónapja készült, és nem érlelték. A friss sajt nedvesebb, lágyabb állagú, és az íze kevésbé markáns. Ide tartoznak a különböző krémsajtok, a ricotta, a cottage és a mascarpone.
Érlelt sajtról beszélünk, ha legalább 6 hónapig vagy annál is tovább érlelik. A sajtok minél tovább érlelődnek, annál markánsabb ízvilágot hordoznak magukban. Az érlelt sajtok közé tartozik a cheddar és a parmezán is.
Az ömlesztett sajtok, mint amilyen a mackósajt, a kempingsajt vagy a különböző sajtkrémek, nem tekinthetők valódi sajtoknak, bár az ízük és az állaguk emlékeztet a sajtéra, sokszor nem tartalmaznak valódi sajtot.
Tejmentes sajtok is léteznek, ilyen például a szójatejből készült szójasajt. A tejérzékenyek, illetve a vegán étrendűek például a Daiya sajtot fogyaszthatják, amely nem tartalmaz tejterméket.
A hazai ízlés
A sajtfajták tekintetében a hazai fogyasztásnak mintegy 30 százalékát a trappista teszi ki, ám a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célul tűzte ki más sajtfajták és a kézműves sajtok népszerűsítését is. Ennek eredményeként az elmúlt években egyre inkább nő a kereslet a kézműves tejtermékek, így a sajtok iránt is. A sajtmesterek tapasztalata is az, hogy elindult egyfajta gasztroforradalom, ami azt jelzi, hogy a vásárlók tudatosabbá váltak a sajtválasztás terén.
A Store Insider felmérése szerint főként a parenyicát, a gomolyát és a camambert-t keresik a vásárlók a trappista mellett. Előremutató, hogy a kézműves sajtok iránt is megnőtt a kereslet az elmúlt években, így egyre több kézműves sajtbolt nyílik országszerte, ami szintén azt mutatja, hogy nagy az igény a finom és egészséges sajtokra.
Szintén bizakodásra ad okot a sajt utáni hazai érdeklődés szempontjából az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expó és élményprogram, ahol számos kézműves sajtkészítő bemutatkozhatott. A kistermelők termékeit meg is kóstolhatták a látogatók, így többen is kedvet kaptak az igazi házi készítmények rendszeres fogyasztásához, amelyek, valljuk be, nemcsak finomak, hanem valóban egészségesek is.
Fotók: Canva