Bár jó néhány virág és egy-két zöldség már ki is dugta a fejét a földből, az ültetések és a veteményezések java része még csak most következik. A növényeink megfelelő növekedéséhez pedig szükség van a talaj megfelelő tápanyag-utánpótlásra.

Használhatunk szerves trágyát és műtrágyát is, de ha a természetes kertművelés hívei vagyunk, és nem szeretnénk vegyi anyagokkal teleszórni a kertünket és a környezetet, akkor célszerű a természetes anyagoknál maradni.

Szerves trágyafajták

A szerves trágyák természetes anyagokból állnak, nemcsak a növényeknek jelentenek megfelelő tápanyag-utánpótlást, hanem javítják a talaj szerkezetét és a talajéletet is. Hátrányuk, hogy a legtöbb típusú szerves trágya frissen nem alkalmazható, hanem a felhasználás előtt néhány hónapig érlelni kell, valamint a tárolásuk és a szállításuk is bonyolultabb, mint a műtrágyáé.

Kapcsolódó bejegyzések

A kertész kertje: lusta kertész, boldog kert

4000 növény, egy mini arborétum és az átlagostól eltérő gondolkodás a kertgondozás kapcsán: mitől olyan izgalmas a kertész kertje?

Kiszórásuk általában ősszel, talajba forgatással történik, hogy a tavaszi vetéskor legyen elegendő tápanyaguk a növényeknek. Kötöttebb talajon 2–3 évente, laza, homokos talajon 1–2 évente érdemes trágyázni.

Istállótrágya

Az istállótrágya az állati (szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-) anyagcseretermékek (ürülék, vizelet) és az almozáshoz használt anyagok (pl. szalma) keveréke. Fontos, hogy a trágya megfelelően legyen tárolva és kezelve, különben a nitrogén-, a kálium- és a foszfortartalmának nagy része kárba mehet. Kiszóráskor ügyelni kell arra, hogy be legyen forgatva a talajba, mert a beszántatlan trágya pár nap alatt elveszíti a nitrogéntartalmának jelentős részét.

Ha tavasszal szeretnénk trágyázni, akkor csakis teljesen érett istállótrágyát használjunk, mert a friss trágya a növényeink pusztulását okozhatja.

Állati ürülék nélkül is készülhet mesterséges istállótrágya nyers szalma segítségével. A szalmatrágya a szalma nedves erjesztésével keletkezik, vagy pedig a földeken a tarlón hagyott szalmát egyszerűen beszántják. Ha azonban ezt a trágyát alkalmazzuk, pótolni kell a nátriumot.

Baromfitrágya

A baromfiudvarból összegyűjtött tyúk-, kacsa-, liba- stb. vagy akár galambtrágya. Az állati trágyák közül ennek a legnagyobb a nitrogén-tartalma, éppen ezért csak kellő ideig tartó komposztálás után szabad használni, különben kiégetheti a növényeink gyökerét. Virágok és savas talajt igénylő növények számára sem ajánlott.

Kapcsolódó bejegyzések

A baromfitrágya lehet a megoldás a környezetkímélő tápanyagpótlásra

A Debreceni Egyetem egyik doktoranduszának kutatása szerint a baromfitrágya környezetkímélő megoldást nyújthat a műtrágya kiváltására.

Nyúltrágya

Az egyik legjobb kiskerti trágya, igazi csodaszer, tele van tápanyagokkal. Ráadásul nem igényel komposztálást sem, hanem azonnal felhasználható. A talajba is bele lehet keverni, de közvetlenül a földre is ki lehet szórni, és még a szaga is nagyon enyhe.

Komposzttrágya

Nem lehet elég sokszor hangsúlyozni a komposztálás fontosságát, és nem véletlenül. A növényi hulladékból, levelekből, fűből, nyesedékből stb. álló kellően érett komposzttal csodákat lehet tenni a kiskertben, ráadásul teljesen ingyen van. Ideálisabb az őszi trágyázás, de tavasszal is megejthetjük a műveletet, azonban a trágyát bele kell dolgozni a talajba.

Gombakomposzttrágya

A kimerült komposzt szervesanyag-tartalma, vízmegtartó és talajjavító képessége nem elhanyagolható, ezért a megfelelő keretek között kiválóan alkalmazható kertészeti és szántóföldi kultúrákban. Beltartalma is igen értékes: a talaj számára értékes tápanyagokat, többek között nitrogént, káliumot, foszfort, kalciumot és magnéziumot tartalmaz.

Dúsított tőzeg

Gyümölcsöskertek kedvelt trágyája, virágföldkeverékek elmaradhatatlan kelléke. Ez a típusú trágya javítja a talaj szerkezetét, valamint táplálja a növényeket, fákat is. Nagy víztartó képessége miatt támogatja a talaj vízháztartását is.

Zöldtrágya

Zöldtrágyának gyors növekedésű, nagy biomasszát adó növények ideálisak, amelyek a talajba forgatva javítják és lazítják a talaj állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, mérséklik a tápanyagok kimosódását, és védik a talajfelszínt az eróziótól. Ilyen növények például az olajretek, a mustár, a mézontófű vagy a pohánka, de kiskertekben a spenót, a bab és a különböző egynyári virágok is alkalmasak a feladatra.

Műtrágyák

A szerves trágyákkal ellentétben a műtrágyákhoz könnyebb a megfelelő kiszerelésben (folyadékként, granulátumként stb.) hozzájutni, és egyszerűbb őket tárolni, adagolni és kiszórni, és koncentráltan tartalmazzák akár növényspecifikusan is a megfelelő tápanyagokat. Viszont csupán a növények számára jelentenek gyors tápanyag-utánpótlást, a talaj javítását nem támogatják, és a környezetbarát, természetközeli kertművelésbe sem illenek bele. Ráadásul kutatások szerint a szintetikus nitrogénműtrágyák az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 2,1 százalékáért felelősek.

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott a talaj és a termőföld védelme, amit a Your Planet kiállítás mutatott be. A rendezvényen számos izgalmas előadás és kerekasztal-beszélgetés engedett betekintést az ezzel kapcsolatos jelenlegi problémákba, és megismerhettük a lehetséges megoldásokat is.

Kiemelt kép: Canva