Az üzemi gombatermesztés mellékterméke a kimerült termőközeg, vagyis a letermett gombakomposzt. Évente mintegy 130 ezer tonna letermett csiperkegomba-komposzt keletkezik Magyarországon, ezért nem mindegy, hogy hulladékként vagy újrafelhasználható alapanyagként tekintünk erre a melléktermékre. A gombakomposztban rejlő kiskerti, szántóföldi lehetőségekről és egyéb kertészeti kultúrákban való alkalmazhatóságáról a Bio-Fungi Kft. munkatársával, Kozma Miklóssal beszélgettem.

A csiperkegomba komposztja állati eredetű és mezőgazdaságból származó alapanyagokból áll: szalmából, csirke- és lótrágyából, karbamidból és gipszből. Ezt a termőközeget oltják be gombacsírával, s ebben fejlődik ki két terméshullámon keresztül az egyik legnépszerűbb étkezési gombánk. A letermett közeg jelentős részét ma még hőerőművekben égetik el, ugyanakkor évről évre nő iránta a kereslet újrafelhasználás céljából, más ágazatokban is. 

Növekvő kereslet

„Az energiaválság idején felértékelődött a letermett gombakomposztban rejlő potenciál, cégünknél is megemelkedett iránta a kereslet. Az áram és a gáz árának emelkedésével a hőerőművek is nagyobb mennyiséget vásároltak fel elektromos áram előállításának céljából, ugyanakkor a műtrágya árának megugrásával egyre több gazdálkodó kereste és találta is meg az alternatívát a letermett gombakomposztban” – magyarázza Kozma Miklós a megugró kereslet okait. 

A kimerült komposzt szervesanyag-tartalma, vízmegtartó és talajjavító képessége sem elhanyagolható, ezért a megfelelő keretek között kiválóan alkalmazható kertészeti és szántóföldi kultúrákban. Beltartalma értékes: a talaj számára értékes tápanyagokat, többek között nitrogént, káliumot, foszfort, kalciumot és magnéziumot tartalmaz.

„Kertészeti, kertépítő cégek is érdeklődnek a letermett komposzt iránt, hiszen kiválóan alkalmazható a fogyatkozó tőzeg alternatívájaként, illetve műtrágya helyettesítésére, talajjavításra, amely tulajdonságait gyeptelepítés, faültetés vagy akár tetőkertek kialakítása során használják ki” – folytatja Miklós a keresleti oldal bemutatását.

Friss vagy kezelt komposztot használjunk?

A Bio-Fungi Kft. friss és kezelt formában is értékesíti a polcokról letermett csiperkekomposztot. Bár tápanyagtartalmuk tekintetében csekély a különbség, felhasználási módjuk eltérő. A frisset azonnal értékesítik, elsősorban hőerőművekbe szállítják, ahol égetésre, égésszabályozásra használják. Ugyanakkor mezőgazdasági hasznosításra is alkalmas, mert laza szerkezete miatt jól bontja a sűrű, agyagos talajokat. 

A kezelt komposzt hozzávetőlegesen egy év alatt készül el, a terítést követően depóban tárolják, darálják, forgatják, míg földszerű, morzsalékos anyaggá nem érik. Szerkezete ideálissá teszi laza, homokos talajok állagának javítására, magas humusztartalmának köszönhetően pedig ültetőközegként, virágföldek alapanyagaként, kiskerti, szántóföldi kultúrákban szervesanyag-utánpótlásra vagy akár mulcsként is használható.

Kapcsolódó bejegyzések

Mélymulcs: hogyan csináljuk, miért jó?

A mélymulcsozás módszerének alapját az erdei talaj adja. Ha jól végezzük a mulcsolást, védi a földünket a fagytól, a szárazságtól, a gyomoktól, és tápanyagot is biztosít.

Fontos a környékbeli együttműködés

„Fenntarthatósági szempontból fontosnak tartom megemlíteni, hogy lokális együttműködésre törekszünk partnereinkkel. Egyik legfőbb komposztalapanyagunkat, a szalmát, környékbeli gazdáktól szerezzük be, s ők is szívesen használják földjeiken a letermett termőközegünket. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a telephelyünk környékén élők számára elérhetővé tegyünk bizonyos rendszerességgel néhány tonnát saját, kiskerti felhasználásra. Felvásárlóink is többségében 50 kilométeres körzeten belül szállítják el és dolgozzák fel a terméket” – hangsúlyozza Miklós a környékbeli értékesítés jelentőségét.

Újabb felhasználási lehetőségek után kutatnak

Bár a Bio-Fungi Kft. elsősorban az előbb említett célokra értékesíti a letermett komposztot, számos nemzetközi és hazai kutatás tár fel benne rejlő újabb lehetőségeket. Ezek közül említésre méltók azok a kutatási kezdeményezések és eredmények, amelyek a gombatermesztés során ma még elengedhetetlen tőzeg alternatív alapanyagát látják benne. Hazánkban környezetvédelmi okokból szigorúan korlátozzák a tőzegbányászatot, de globális szinten is komoly problémákat okozhat a túlzott kitermelés. A letermett komposzt állaga és vízmegtartó képessége, sőt, 15 százalékos tőzegtartalma alkalmassá teheti arra, hogy takaróanyagként hasznosítsák.

Kapcsolódó bejegyzések

Egy életre szóló kerti kaland: a permakultúra

Napjainkban egyre többen ismerkednek meg a permakultúrával, ami nem is csupán egy ökológiai tervezési mód, hanem erkölcsi és etikai iránytű is, mely a természettel való összhangra és a fogyasztás fenntartható mértékű visszafogására szólít.

Több országban is kísérleteznek azzal, hogy a letermett termőközeget rovarfehérje előállításához használják, egészen konkrétan a rovarlárvákat táplálják vele. Az így termelt rovarfehérjéből jó minőségű takarmányt állítanak elő.

Az Európai Unió által finanszírozott SmartMushroom kutatási projekt biztató eredményeket hozott a gombakomposzt környezetbarát technológiával történő, pelletizált trágyává való komposztálása, átalakítása kapcsán. 

Nézzünk körül saját környékünkön!

A letermett gombakomposzt hasznosítása előtt tehát komoly jövő áll, az azonban már most egyértelmű, hogy a gombatermesztésből származó – sokáig hulladékként kezelt – melléktermék kiválóan beilleszthető a körkörös gazdaság elveibe. A kiskerti vagy magaságyásokban történő alkalmazásától kezdve a szántóföldi gazdálkodáson át a nagyipari termelésig, minden szinten találunk módot arra, hogy visszaforgassuk a természetbe, és újra használjuk. Ökológiai lábnyomunkat pedig tovább csökkenhetjük, ha mindezt saját környékünkön tevékenykedő gazdálkodókkal, termesztőkkel, cégekkel együttműködve tesszük.

Kiemelt kép: canva