A teliholdhoz számos kultúrában ősidők óta különféle hiedelmek, mágiák és spirituális események kapcsolódnak. Cikkünkben annak jártunk utána, milyen hatással van ránk és környezetünkre, hogyan jelenik meg a kultúránkban, milyen holdfázisok vannak, és mi az a szuperhold.

A telihold vagy más néven holdtölte az a holdfázis, amikor a Föld a Nap és a Hold között helyezkedik el, és a Nap a Föld felé néző Holdféltekét teljes egészében megvilágítja. Emiatt az égitest egy nagy, világító korongnak tűnik.

A telihold jelensége ciklikusan ismétlődik. A Hold sziderikus keringési ideje 27,32 nap, azaz ennyi időbe telik, amíg egy teljes kört tesz a Föld körül. Ez idő alatt a Föld is halad előre a Nap körüli pályáján, így a Földről a Nap más irányban látszik, a Nap pedig más irányból világít a Holdra. Ezért nem lesz 27,32 naponta telihold, ugyanis a Holdnak még egy kis utat meg kell tennie ahhoz, hogy ismét teliholdat láthassunk a Földről.

Így a Holdnak egészen pontosan 29,53 napra van szüksége ahhoz, hogy ismét teliholdfázisba kerüljön. Ez a periódus a szinodikus keringési idő, vagyis a holdhónap. Tekintettel arra, hogy a naptári hónap egész számú napból áll, a holdhónap hossza meghatározott rendszerben 29 és 30 nap között váltakozik, a rendszert időről-időre kiigazítják.

Kapcsolódó bejegyzések

Asztrobiológia – Van élet más bolygókon és holdakon?

Az örök kérdés: van élet a Földön kívül, vagy nincs? A válasz: talán igen. De vajon ez mitől függ? Eljönnek értünk a zöld fejű földönkívüliek, és leigáznak, vagy éppen tanulhatunk tőlük? Lehetséges, hogy valóban csak ezen a bolygón van élet, és egyedül vagyunk a folyamatosan táguló univerzumban? Mire alapozva gondolhatják a tudósok egy égitestről, hogy ott talán van élet? Cikkünkben a fenti kérdésekre keressük a válaszokat.

Holdfázisok

A Hold olyan égitest, amely nem bocsát ki fényt, ám mivel a fényforrásként szolgáló Nap körül kering, a Nap felé eső fele mindig meg van világítva, miközben a másik fele mindig sötét (ez alól kivétel a holdfogyatkozás, amikor a Föld leárnyékolja a Hold egy részét vagy teljes egészét).

És bár a Hold mindig félig sötét és félig világos, mi a Földről nem mindig egyformán látjuk a világos és sötét részeket. Ezeket a látványbeli eltéréseket nevezzük holdfázisoknak.

Újhold: A Hold első fázisa. Ekkor van a legközelebb a Naphoz, az árnyékos fele pedig a Föld felé esik. A Hold és a Nap a Földről nézve azonos irányban helyezkedik el, a két égitest éppen egymás mellett található. Emiatt tehát az újhold a napfogyatkozás ritka jelenségén kívül sem éjszaka, sem nappal nem figyelhető meg.

Növő félhold: Újhold után közvetlenül kezdődik ez a fázis, amikor is először csak egy vékony sarló jelenik meg az égbolton, majd fokozaton egyre nagyobbra és nagyobbra nő, míg végül eléri az első holdnegyedet.

Első holdnegyed: Ez a holdfázis félúton foglal helyet az újhold és a telihold között. Sokszor félholdnak is szokták hívni, azonban ez tévedés, hiszen nem a felét látjuk az égitestnek, hanem csak a negyedét.

Növekvő telihold: Az első holdnegyed utáni következő szakasz egészen a teliholdig az, amikor a Hold még mindig növekvő fázisában van, egyre nagyobb és nagyobb részét láthatjuk megvilágítva.

Telihold (holdtölte): A Nap az egész Holdat megvilágítja, az egész korong fényesen látható az égbolton. Bár a szemünknek 2-3 éjszakán át is teljesen kereknek tűnhet, valójában csak egyetlen meghatározott pillanat az, amikor az ekliptikai síkon 180 fokos szöget zár be a Nappal.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nincs akkor minden teliholdkor holdfogyatkozás? Ennek az az oka, hogy a Hold pályája a Föld Nap körüli pályájához képest 5,1 fokkal dőltebb. Így nem lesz minden teliholdkor holdfogyatkozás, de minden holdfogyatkozáskor telihold van.

Fogyó telihold: Telihold után a Hold fogyó fázisba kerül. Az utolsó holdnegyedig tartó periódusban egyre kisebb és kisebb megvilágított részt látunk a Holdból.  

Utolsó holdnegyed: Hasonlóan az első holdnegyedhez itt sem félholdról beszélünk. A formája pont fordítottja a másiknak.

Fogyó negyedhold: Az utolsó holdnegyed utáni fázis egészen az újholdig tart, amikor a Hold fokozatosan „eltűnik” a szemünk elől.

Tudtad?
Onnan tudod, hogy éppen milyen fázisban van a Hold, hogy megnézed, milyen betűt mutat. Ha D-hez hasonlít, akkor dagad, szóval növő fázisban van, ha pedig C-betűt ír le, akkor csökken, azaz fogyó fázisban van.

Mi az a szuperhold?

A szuperhold kifejezés Richard Nolle asztrológustól származik 1979-ből. Bár csillagászatilag nem ismerik el, azt a jelenséget nevezzük így, amikor a telihold az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be.

A Hold Földtől mért átlagos távolsága 384 400 kilométer, a legtávolabbi ponton (apogeum) 405 000 kilométer, a legközelebbi ponton (perigeum) pedig 356 000 kilométer. Szuperhold esetén a telihold a perigeum 90 százalékán belülre kerül, ennek következtében az egyébként is ragyogó égitest fényessége 16%-kal, mérete pedig 7%-kal nő meg az átlagos (a középponton) tapasztalható teliholdhoz képest.

Hányszor fordul elő egy évben szuperhold?

Míg egy naptári esztendőben általában tizenkettő, ritkán tizenhárom telihold van, addig szuperholdjelenség változó számban fordul elő. Volt már olyan év is, amikor egyszer sem volt szuperhold, de olyan is akadt, amikor többször is gyönyörködhettünk a látványban. Idén is kétszer lehet szerencsénk hozzá, ugyanis szeptember 18-án és október 17-én is szuperhold lesz a telihold.

Kékhold: Kékholdnak azt a spirituális jelenséget nevezzük, amikor nem 12, hanem 13 telihold van egy évben. Szezonális kékhold: amikor a nap-éj egyenlőségtől a napfordulóig, vagy a napfordulótól a nap-éj egyenlőségig nem három, hanem négy telihold van. Ilyenkor a harmadik telihold a kékhold. Naptári kékhold: amikor egy naptári hónapon belül két telihold van. Csillagjegykékhold: ha a telihold egy zodiákus jegyben kétszer is kiteljesedik. Természetesen a Hold színe nem változik meg, csupán a rendhagyó, különleges eseményt jelöli a kék elnevezés.

A telihold hatása az emberre és a környezetre

A Hold Földünkre és az élővilágra gyakorolt hatásának leginkább szembetűnő példája az árapályjelenség, amely a Hold (és kisebb mértékben a Nap) tömegvonzása, valamint a Hold Föld körüli keringése miatt alakul ki. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Hold jelenléte és hatása nélkül ki sem alakult volna a mai földi élet. Gyorsabban forogna a Föld, rövidebbek lennének a nappalok és az éjszakák, szélsőségesebb lenne az időjárás, gyakoribbá válnának a jégkorszakok, megváltoznának a szélrendszerek.

A telihold is bizonyítottan hatással van az élővilág jó néhány tagjának zsákmányszerzési és szaporodási szokásaira. Számos éjszakai ragadozó jóval aktívabb és hatékonyabb teliholdkor és a környező napok idején, például a fehér színű gyöngybagoly szinte rátükrözi prédájára a holdfényt, amely ettől néhány másodpercre „lefagy”, ami pont elég a gyöngybagolynak ahhoz, hogy elkapja. A hangyalesők szintén a telihold fényénél vájnak gödröket, hogy foglyul ejtsék a kiszemelt zsákmányukat.

Vannak olyan vízi állatok, például a csaliféreg, amelyek direkt teliholdkor rakják le a petéiket, ugyanis így kisebb az esélye annak, hogy a ragadozók mind felfalják őket. Ugyanígy az afrikai tavakban és folyókban élő kérész- és szúnyogfajok is a holdfázist követve egyszerre rajzanak, mert így nagyobb az esélyük az életben maradásra.

Más élőlényeket szintén a holdfázisok és a telihold segítenek a tájékozódásban, illetve az éjszakai lappantyú is a Hold járásához igazítja azt az időpontot, amikor elindul ennivalót keresni. Ahogy közeledik a telihold, egyre később indul el útjára. Érdekesség, hogy a tojó mindig az utolsó negyed holdfázisban rakja le a tojásait, a fiókák pedig a telihold előtti napokban kelnek ki, hogy a szülők minél több táplálékot gyűjthessenek számukra.

Bizonyos emlősökre is hatással vannak a holdfázisok. Az ázsiai bivalyoknak például újhold idején van peteérésük, hogy sötétben párosodhassanak, amikor nagyobb biztonságban vannak. Számos prédaállat, például a nyulak is szívesebben mozognak kint újhold idején, teliholdkor azonban inkább a rejtekhelyükön maradnak.

A korallszirti halak sem szeretik a világosságot és a teliholdat. Ezek az állatok leginkább újholdkor és újhold környékén bújnak elő rejtekhelyükről, mint ahogyan harcsát is felhős időben van leginkább esélyünk fogni telihold idején.

Érdekesség: kutatók szerint az emberek elleni oroszlántámadások leggyakrabban a telihold utáni 10. napon fordulnak elő.

A telihold hatása az emberekre

Bár a tudomány jelenlegi állása szerint nincs egzakt bizonyíték arra, hogy a Hold gravitációs vonzása, illetve a telihold bármilyen fiziológiai hatással lenne az emberi szervezetre, mégis sokan számos testi tünetet és állapotot tulajdonítanak ennek a holdfázisnak. Például teliholdkor felerősödnek a fizikai fájdalmak, gyakoribbá válnak a rosszullétek, romlanak a szorongás és a depresszió tünetei, több öngyilkosság és erőszakos bűncselekmény történik, valamint több gyermek is születik. A nők átlagosan 28 napos menstruációs ciklusát is próbálták összefüggésbe hozni a Hold viselkedésével, de ezt sem tudták tudományosan alátámasztani.

Az alvás és a telihold

Bizonyított vagy sem, rengetegen panaszkodnak rossz minőségű alvásra a teliholdak idején. Ennek egyik magyarázata evolúciós okokra vezethető vissza, miszerint a teliholdkor hatékonyabban vadászó ragadozók könnyebben észrevették az alvó embert. Aki viszont felszínesen, éberebben aludt ilyenkor, az nagyobb eséllyel élte túl a holdvilágos éjszakákat. Illetve az is közrejátszhat a teliholdas éjszakákra jellemző álmatlanságban, hogy a világos éjszaka fénye rontja az alvásminőségünket.

A telihold megjelenése a kultúránkban

A Hold szimbóluma valamilyen formában szinte minden vallásban vagy kultúrában jelen van már ősidők óta. Régen istenként tisztelték, a görög mitológiában Szeléné, a római mitológiában Luna, az ókori egyiptomi vallásban Honszu, a sintó és a japán mitológiában Cukujomi volt a Hold istene, a kínai mitológiában pedig Csang-o az istennője.

Telihold a művészetben

Nem véletlen, hogy a misztikus telihold megannyi formában megjelenik az irodalomban és a képzőművészetben is. Az írók és a festők különböző szimbolikus jelentéseket ábrázolnak vele, érzékeltetik az idő múlását és a ciklikusságát, érzelmeket fejeznek ki, valamint különös hangulatot keltenek.

Ady Endre: Vörös tele-Hold emléke

Hegy mögül mikor vörös tele-Hold
Ébredt,
Az alkonyon (már három éve lesz)
Elébed
Csöndesen beteg szivem lehullott.

Mennyi minden száguldozott közénk
S üzte
Vörös Holdkor, sok tévedt alkonyon
A tüzbe:
Hamvadunk még, vagy már elhamvadtunk?

Vérfarkasok és vámpírok

A farkasemberek vagy vérfarkasok mítosza az egyik legrégebbi legenda, melynek egyes elemei a sámánizmusra vezethetők vissza. Alakváltásuk nemcsak teliholdkor történhet meg, ám ebben a holdfázisban elkerülhetetlen az átváltozás.

Emberi vérrel táplálkozó, földöntúli lényekkel is találkozhatunk már az ókori mitológiában is, magának a vámpírnak az alakja azonban nem olyan régi, és a balkáni, kelet-európai hiedelemvilágból származik. Éjszakai lények lévén nem mehetnek ki a napfényre, ám teliholdkor, amikor csak a visszaverődő napfény világít, nem esik bajuk. Sőt, ilyenkor a legerősebbek.

Telihold és spiritualitás

A különböző holdfázisok, köztük a telihold, szorosan összekapcsolódnak a különböző spirituális szertartásokkal, mágiákkal. A telihold a női teremtőerő, az egyensúly, az érzelmi intenzitás és a beteljesülés szimbóluma, amikor a pszichés energiáink felerősödnek. Ebben az időszakban könnyebben és sikeresebben meg tudjuk teremteni mindazt, amire vágyunk.

Összegzés: A telihold misztikuma ősidők óta foglalkoztatja az embereket, nem véletlen tehát, hogy mind a mitológiában, mint a művészetekben számtalan helyen és formában megjelenik. A Hold szóban forgó fázisában a Nap teljesen megvilágítja az égitestet, ezért látszik fényesen az egész korong az égbolton. Bár az emberekre nincs bizonyítottan konkrét hatással, mégis sokan éreznek bizonyos tüneteket ebben az időszakban. A természetben azonban számos állatfaj életét igencsak befolyásolja a telihold.

Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője részt vett, és értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentáltak az érdeklődők számára.

Kiemelt kép: Canva