Egyre többen kacérkodnak a vegyszermentes növénytermesztés lehetőségével. Sorra jelennek meg a biológiai vegyszerek, és az EU-s szabályozások is egyre szigorúbbak a permetszereket illetően. A jövő lehetőségeiről, a természetes megoldásokról és a permetszerekről beszélgettem Rácz Attila növényorvossal.
Személy szerint nagy erőkkel próbálok minden vegyszert a kertemen kívül tartani: ez természetesen kiskerti körülmények között jóval egyszerűbb, bár tény, hogy nem mindig eredményes. De mi a helyzet a szántóföldi növényekkel, ahol a hozam kiemelkedő tényező?
A klímaváltozás, a hosszabb aszályos időszakok egyébként is nehezítik a mezőgazdaságban dolgozók életét, sőt, a vegyszereket érintő egyre szigorúbb szabályozások újabb megoldások felkutatására késztetik a gazdákat. Éppen ezért a szakma is mélyrehatóbban vizsgálja a vegyszereket, illetve a kiváltásukra alkalmas lehetőségeket. Rácz Attila kutatásaiban nemcsak növényvédő szerekkel foglalkozik, hanem a növénytársítások hatásait, a mikorrhiza gombák eredményességét is vizsgálja.
Mivel foglalkozik egy növényorvos?
Egy növényorvos például dolgozhat a saját gazdaságában, de lehet szaktanácsadó is. A növényvédő szerek területén három kategóriát állapíthatunk meg:
- A harmadik forgalmi kategória a szabad forgalmú vagy szabad felhasználású vegyszereké, vásárlásuk engedélyhez nem kötött, azaz az ebbe a csoportba tartozó szereket minden 18. életévét betöltött személy megveheti a gazdaboltokban, és felhasználhatja saját célra.
- A második forgalmi kategória esetében egy 80 órás növényvédelmi alaptanfolyamra van szükség, aminek eredményeként egy zöld könyvnek nevezett tanúsítvány igazolja a szükséges szaktudást.
- Az első forgalmi kategória esetében pedig felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy pl. növényorvos jogosult az ide sorolt növényvédő szerek vásárlására és saját célú felhasználásra, valamint szolgáltatási tevékenységre abban az esetben, ha tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának.
A fenti kategóriák kialakítása összhangban van a növényvédő szerek humán egészségügyi kockázatával, tehát minél szigorúbb szabályoktól érintett kategóriába kerül egy szer, annál nagyobb az egészségügyi kockázata. Minden növényvédelmi kezelésnél jelen kell lennie egy növényorvosnak vagy növényvédelmi szakmérnöknek: a vegyszerhasználatot komoly szabályozás köti, a szakirányítónak minden esetben ott kell lennie. Tehát a szántóföldi permetezést nem úgy kell elképzelni, hogy csak úgy „locsolják” a permetszert: komolyan beállított dózisokról beszélünk, amelyet növényvédelmi munkára műszakilag alkalmas, pontosan beállított permetezőgéppel juttatnak ki.
A növényorvos tehát szakmai tanácsokat ad, vagy végezhet kísérleteket is. Ezekre azért van szükség, mert a magyarországi engedélyeztetéshez több éves kísérletek szükségesek. Attila elsősorban kutat, azonban egyáltalán nem állnak messze tőle az ökológiai megoldások sem, olyannyira, hogy a környezeti terhelés csökkentésével is foglalkozik.
Növénytársítások, a jövő reménységei
A növénytársítások hasznossága nem csak kiskertekben mérhető. Rácz Attila kifejezetten a kalászos-hüvelyes növények társításaival foglalkozott szántóföldi kísérletekben, meglepően pozitív eredménnyel.
Ezek kalászos és hüvelyes társítások voltak: a hüvelyes növény a borsó képében jelent meg a parcellában, míg a kalászosok különbözőek voltak: búza, árpa, durumbúza, tritikálé, zab. A kutatás lényege az volt, hogy a borsó meg tudja kötni a légköri nitrogént a talajban, amit viszont nem használ fel, az visszamarad, és a kalászos növények hasznára válik.
A növénytársítás alkalmazásával serkentjük a termőhely biodiverzitását, a gabonafélék nitrogénellátását pedig természetes úton oldjuk meg.
Ezzel pedig nagymértékben átalakítható a vegyszerhasználat: csökkenthető a költséges nitrogénműtrágya használata, amely kisebb környezeti terhelést jelenthet, sőt, az árpával társított borsó esetében a gyomirtás teljesen elhagyható.
Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy az állomány hamar sűrű lesz a társított növények versengése miatt, így gyomelnyomó képességüket jól kihasználhatjuk. Tehát a gyomoknak jóformán esélyük sincs ebben a társításban. Ráadásul takarmányként a növénytársításban a magas szénhidráttartalmú gabonafélék támasztó szerepet töltenek be, míg a hüvelyesek magasabb fehérjetartalmukkal növelik a takarmány értékét, így a növénytársítás hármas hatása több mint pozitív.
A kiskertekben nap mint nap használunk növénytársításokat: a zöldségtermesztésben is vannak ún. repellens hatással működő virágok, amelyek segítenek a kártevők távoltartásában. Attila szerint érdemes kísérletezni ezekkel: a természetes társítások sora, a fajgazdaság ugyanis sokkal ellenállóbb. A fenti példával éppen azt akarta bizonyítani, milyen eredményes, ha közelítünk a természetes megoldások, így a társítások felé.
Gombák a növények szolgálatában
Nem csak a társítások hozhatnak megoldást bizonyos helyzetekre. A gombák világa több mint csodálatos, elképesztő hatásaikról akár ódákat is zenghetnénk. Létezik egy különleges faj, a mikorrhiza gomba, amely szimbiózisban él a növénnyel, a növény gyökerében lévő sejteket körülöleli, így azok képesek a tápanyag mobilizálására.
A mikorrhiza talajgombák a növények és a gombák közötti szimbiózis egyik formáját valósítják meg. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a növény gyökereit, így kölcsönösen segítik egymást a tápanyagfelvételben. Emellett a növény ellenállóbb, erősebb lesz, és nemcsak a tápanyagot, hanem több vizet is képes felvenni a talajból. Sőt, a növény stressztűrő képessége is növekszik, ideértve a szárazságot, a betegségeket és a kártevőket is.
Mondhatnánk úgy is, hogy a gombák a növény idegrendszere, ez a legtöbb növény számára rendkívül áldásos kapcsolat lehet. Attila elsősorban a kalászosokat vizsgálta, és meglepő eredményre jutott. Nem minden növény képes ilyen kapcsolatot kialakítani: míg a búza és a durumbúza gyökereit nagy százalékban kolonizálták a mikorrhiza gombák, addig az árpát kevésbé, illetve a repce egyáltalán nem alakít ki ilyen kapcsolatokat. Ennek oka a gyökérben keresendő, ugyanis a repce gyökérváladékai nem teszik lehetővé a kapcsolódást.
Van, ahol tehát nem működik a szimbiózis, de nagy általánosságban kijelenthető, hogy ezek a gombák rendkívül hasznosak a növényekre nézve. A kalászosok esetében a nagyobb mennyiségű víz és tápanyag mindenképpen megmutatkozik a termésátlagban is, de a növény ellenálló képessége is éppen elég pozitívum.
Ha a kiskerti körülményeket nézzük, nem elhanyagolható az sem, hogy az ellenállóbb növények, az erősebb palánták és a szimbiózis a kártevők és a betegségek ellen is védenek. Erre pedig bárki befizetne, aki vegyszermentesen szeretne kertészkedni.
A vegyszermentesség lehet olyan hatékony, mint a permetszerek?
A fentiek tekintetében tehát van lehetőség erősíteni és táplálni egy növényt vegyszerek nélkül is. Azonban kérdésemre, miszerint lehetnek-e olyan hatékonyak ezek a vegyszermentes készítmények, mint a permetszerek, a szakember azt mondta, hogy sajnos hatékonyságuk nem összehasonlítható. Azonban a tendencia mást mutat: egyre több a szabály és egyre több a betiltott vegyszer is. Az EU folyamatosan vonja ki a növényvédő szereket: az a hatóanyagcsoport, amihez mostanában tud nyúlni egy növényorvos, sokkal korlátozottabb.
Alapvető cél lett a vegyszermentesség: a tiltások mellett a vegyszerek költsége is az egekbe ugrott, így aki használná, kétszer is meggondolja, hogy beruházzon-e. Arról nem is beszélve, hogy a rengeteg és folyamatos vegyszerhasználat előbb-utóbb rezisztenssé teszi a kártevőket, gyomnövényeket, kórokozókat, így hosszú távon nem éri meg mindig ugyanazt alkalmazni.
A biológiai megoldások azonban, elsősorban zárt térben, hasznosak lehetnek. Vegyük például a fürkészdarazsakat, akik a molyok, a bagolylepke hernyói vagy a pajzstetű ellen is remek védelmet biztosítanak. De a katicalárvát is hozhatjuk példaként, amely a levéltetvek fő ellensége. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa, ugyanis egyre több olyan bevethető megoldás van, amihez nincs szükség vegyszerezésre.
Az pedig hab a tortán, hogy a nagy élelmiszerláncok rendkívül komolyan veszik a szermaradékok szintjét: ha ez a határérték felett van a vizsgálat során, akkor az egész tételt visszadobják, sőt, nem is vásárolnak többet a szóban forgó kereskedőtől. Így a vegyszerhasználók esetében a nagyipari termesztésben is rendkívül oda kell figyelni a szabályokra.
Átalakulóban a mezőgazdaság?
Nem Rácz Attila az első, aki megerősít abban, hogy a mezőgazdaság esetében drasztikus változásra van szükség. Korábban Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák elnöke, valamint dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora is kifejtette álláspontját a szemléletváltás fontosságáról.
A klímaváltozás és az elhúzódó aszályok évről évre megnehezítik a gazdák dolgát: vegyük példának a kukoricát, amit már néhol aratnak, holott ez korábban októberi gyakorlat volt. Ez nem kedvez a kukoricának, és szép lassan átvehetik a helyét más, szárazságtűrőbb növények.
Az öntözés rendkívül fontos lenne: Magyarországon nagyjából egymillió hektár öntözhető, ám ennek körülbelül csak egy tizedét, nagyjából 150 ezer hektárt öntöznek ténylegesen. Ezek összefüggésében a szántók területe csökkenhet, az pedig csak ráadás, hogy gazdaságilag mennyire mínuszos befektetés, ha a kukoricára voksol egy gazda. Hiszen évről évre kiszámíthatatlanabb az időjárás, így a terméshozam is.
De nemcsak a takarmány van veszélyben, hanem az élelmezés is. A minőségi paraméterrel való besorolás megmutatja, hogy a fehérje- és a sikértartalom alapján egy adott gabona milyen osztályozást kap. Ha nem üti meg a kívánt szintet, nem fordítható élelmezésre. Az aszály pedig a gabona életét is megnehezíti, hiszen csökken a minőség és a termésátlag. Ez pedig már az élelmezés szempontjából is problémát jelenthet.
A változtatás tehát elengedhetetlen: a magasabb tarló, a takarónövények használata, a talajépítés egyre inkább bevett gyakorlatokká válnak. Minden jel arra mutat, hogy a mezőgazdaság ismert és megszokott földművelési technikáit le kell cserélni.
Vegyszerek és klímaváltozás: merre visz a jövő?
A szakember szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy vegyszermentes jövőt vizionáljunk. Mindenki olcsóbban szeretne termelni: a dráguló és betiltott vegyszerek az ökológiai megoldások felé terelik a gazdákat. Még akkor is, ha egy terület vegyszerektől való megóvása költségesebb. A támogatások ugyanis kompenzálják ezeket a kiadásokat, ahogyan a termésátlagok és a kereslet is.
Átállási időszak természetesen van, de a lehetőségek szép számmal adottak. A vegyszerek eltűnésével párhuzamosan sorra bukkannak elő a természetes megoldások. Nagyobb tudást és utánajárást feltételez az ökológiai „tüzérség” bevetése, de a megfelelően kiaknázott lehetőségek egy sokkal természetesebb és biztonságosabb élelmezés felé terelhetnek minket.
Kiemelt kép: canva