Különleges jelenségre bukkantak a kutatók: erdőtűz esetén a fák bezárják sztómáikat, tehát nem lélegeznek.

A fák a leveleikben lévő kis pórusokon, úgynevezett sztómákon keresztül szén-dioxidot vesznek fel és oxigént bocsátanak ki, mely folyamatot a kutatók a légzéshez hasonlítják. Egy tudóscsapatnak véletlenül sikerült megfigyelnie azt, hogyan változik meg ez a rendszer akkor, ha a fenyőket erős füst éri: 2020-ban egy coloradói erdőben tanulmányozták a sárgafenyőket, amikor erdőtűz kezdett pusztítani a környéken. Kiderült, hogy a sűrű füstre a fenyők úgy reagálnak, hogy teljesen bezárják a sztómáikat, vagyis „nem vesznek levegőt”.

Kapcsolódó bejegyzések

Eltűnnek a magyar fenyvesek?

A következő évtizedekben nagy valószínűséggel eltűnhet hazánkból a fenyő, nem sokkal később pedig bükkből is csak mutatóban marad néhány.

Már az 1900-as évek elején felfedezték tudósok, hogy az olyan területeken, ahol a szénégetés miatt tartósan rossz a levegőminőség, a fák pórusait fekete szemcsék töltötték ki, ami miatt arra gyanakodtak, hogy ezen lerakódásokat részben a fák hozzák létre, de ekkor még nem sikerült feltárni a pontos kémiai összetételt, és azt sem, hogy ezek a szemcsék milyen hatással vannak a növények fotoszintézisére.

A haszonnövényeken túl

Az erdőtüzek füstjének hatásait vizsgáló modern kutatások többsége a haszonnövényekre összpontosított, és az eredmények ellentmondásosak voltak. Egy több kaliforniai termőföldön és vizes élőhelyen végzett tanulmány például azt mutatta ki, hogy a füst olyan módon szórja szét a fényt, amitől a növények hatékonyabban fotoszintetizálnak, és gyorsabban is nőnek. Egy másik vizsgálatban pedig a növényeket füstnek tették ki, és kiderült, hogy a termelékenység csökkent akkor, amikor a növények kevesebb tiszta levegőhöz jutottak.

Ha az erdőtüzek füstje nagy távolságon terjed, a napfény hatására megváltozik a kémiai összetétele. Illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok és napfény hatására a talaj közelében ózon keletkezik, ami az embereknél légzési problémákat okozhat, a növényeknél pedig csökkentheti a levélfelületet, oxidálhatja a növényi szöveteket, és lassíthatja a fotoszintézist. A nitrogén-oxidok ráadásul magukban is károsak lehetnek a növényekre.

Tehát a tanulmányok szerint az erdőtüzek füstje kölcsönhatásba lép a növényekkel, de egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy hogyan és milyen eredménnyel.

Amikor a Sziklás-hegységben erdőtüzek keletkeztek, az első olyan reggelen, amikor a füst már megjelent a környéken, a kutatók a méréseik során azt tapasztalták, hogy a fák pórusai teljesen elzáródtak, a fotoszintézis majdnem a nullára csökkent. Illékony vegyületek pedig egyáltalán nem voltak jelen: a fenyők nem lélegezték be a növekedéshez szükséges szén-dioxidot, és nem lélegezték ki azokat a vegyületeket, amiket általában felszabadítanak.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan milyen folyamatok okozzák ezt az eltömődést: esetleg a füstrészecskék bevonatot képeznek ilyenkor a leveleken, ami megakadályozza a pórusok kinyílását, vagy a füst a levelek belsejébe is bejut, és eltömíti a pórusokat. De az is lehetséges, hogy a levelek maguktól reagálnak a füst első jeleire, és bezárják a pórusaikat.

(Atlas Obscura, Science, Geophysical Research Letters)
Kiemelt kép: canva