Európában egyedüliként hazánkban zajlik országos szinten a jégesőkárok elleni védekezés. Ennek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett rendszer az ország közel ezer pontjáról juttat ezüst-jodidot a felhőkbe, mellyel nem csupán a mezőgazdasági, de a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is megóvja.
Kapcsolódó bejegyzések
A természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb veszélyt a mezőgazdaságra
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint soha a történelemben nem fenyegette az agrár-élelmezési rendszereket ennyi veszély.
A rendszer hatékony működése a bejelentett jégkárok segítségével is jól szemléltethető. A NAK friss közleménye szerint a 2020-ban már harmadik éve működő rendszer 2018-2020 közötti időszakában a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47% volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015-2017 között – több mint 84%.
2017-ben, az utolsó olyan évben amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 71 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdák. Ehhez képest 2018-ban 22 ezer, 2019-ben 37 ezer míg 2020-ban 32 ezer hektárt ért jégkár.
A rendszer működése mellett sem zárható ki azonban a jégesők előfordulásának valószínűsége, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
Ezzel együtt fontos, hogy a gazdálkodók továbbra is megkössék a megfelelő biztosításokat, mert az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt továbbra is előfordulhatnak jelentősebb jégkárok.