Az ELTE éghajlatkutató meteorológusai szerint ma 25-25 nappal hosszabb a tavasz és a nyár, mint 45 éve volt – olvasható a Válasz Online cikkében. Megállapításaik szerint míg korábban a négy évszak nagyjából azonos hosszúságú volt, mára – a tél rovására – jelentősen hosszabb lett a nyár és a tavasz.

A cikkben megszólaltatott szakértők (Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutató meteorológusa és kollégái, Kis Anna és Pongrácz Rita) szerint jelenleg az ősz átlagosan szeptember 17-én kezdődik, és egészen december 18-áig tart Magyarországon. Ezzel az ősz későbbre tolódott, a tél pedig erősen lerövidült, hiszen a tavasz is előbb kezdődik. Ez persze senkinek sem lehet újdonság: az igazi nagy telek rég eltűntek. 

Kapcsolódó bejegyzések

Vajon új nevet kell adni az évszakoknak a klímaváltozás miatt?

Az évszakok újraértelmezése fontos fokmérője annak, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni a körülöttünk lévő világ változásaihoz.

Szabó Péter szerint a jövőben egyre inkább eltűnhetnek a klasszikus évszakok. Bár hazánk földrajzi fekvéséből adódóan mindig lesz egy alapvetően hűvösebb, napenergiában szegényebb időszak, illetve egy melegebb, napenergiában gazdag időszak, könnyen lehet, hogy az előbbit már nem télnek fogjuk nevezni. Nagyjából harminc éven belül az, amit ma télnek nevezünk, eltűnik, és az év nagy részében csak egy melegebb és egy hűvösebb időszak marad, illetve a kettő közötti rövid, átmeneti periódusok. Mindennek komoly és szerteágazó következményei vannak már most, és egyre inkább lesznek is a jövőben. 

Érdekesség viszont, hogy az újonnan megjelenő egzotikus növények már képesek beérni, és egyáltalán nem érintik őket a tavaszi fagyok, amelyek azonban a hazai hagyományos gyümölcsállományt megtizedelhetik. Hogyan lehetséges ez? Ezek a növények jellemzően később virágoznak, júniusban és júliusban pedig már nincsenek kitéve a szeszélyes tavaszi fagyoknak. A hosszabb nyár és a kitolódó ősz miatt pedig bőven marad idejük beérni.

„Az október ma már közelebb van a nyárhoz, mint 30–40 évvel ezelőtt a szeptember” – olvasható a Válasz Online cikkében.

A Greendexen is bemutatott Badics László például a Balaton-felvidéki Köveskálon termeszt olyan kuriózumnak számító növényeket, mint a pisztácia. Kertjében megtalálható az egyre többfelé termesztett, a kiskertekben is jellemző kaki (vagy datolyaszilva) vagy épp a gránátalma. 

Kapcsolódó bejegyzések

Vajon lehetünk pisztácia-nagyhatalom? – Az egyetlen magyar termelővel beszélgettünk

A klímaváltozás új helyzetet teremt a mezőgazdaságban. Számos eddig kuriózumnak számító gyümölcstermő növény honosodhat meg nálunk is.