Az éghajlatváltozás a turizmus jövőjére is jelentős hatással van. A hőhullámok, a tengerszint-emelkedés, az óceánok savasodása, a biodiverzitás csökkenése és a síszezon lerövidülése miatt néhány éven belül a most még kedveltnek számító turisztikai célpontok jelentősége lecsökkenhet. Erre válaszul indult be az úgynevezett „utolsó esély” turizmus: mind többen igyekeznek felkeresni a veszélyeztetett természeti vagy kulturális értékeket, még azelőtt, hogy ezek teljesen eltűnnének vagy átalakulnának.

Az Energiastratégia Intézet oldalán megjelent cikk bemutatja, hogy a turizmus – a hatásai révén – idővel egyre inkább terhet jelenthet azoknak a helyeknek, amelyekre irányul. Remek példa erre Barcelona: a katalán iparváros az 1992-es olimpia után egyre inkább a turizmus célpontjává vált. Ennek kezdeti pozitív hatásai után azonban egyre inkább terhessé kezdett válni a turisták áradata a helyiek számára. Az állandósult tömeg, a lakhatási költségek megemelkedése vagy épp – sok esetben – a helyi sajátosságok elvesztése, mind olyan hatások, melyek a tömegturizmus által sújtott helyeken egyre jelentősebb kihívásokat eredményeznek a helyiek számára.

Kapcsolódó bejegyzések

Túlturizmus: mindent elsöpör?

A turizmus előbb vagy utóbb felemészti a legnépszerűbb úti célokat. Milyen megoldási lehetőségeink vannak a túlturizmus kezelésére?

Az „utolsó esély” turizmus

A 2020-as évekre az éghajlatváltozás következményei már szembetűnővé váltak. A hőhullámok és az extrém magas hőmérsékletek, a tengerszint-emelkedés vagy épp a korallzátonyok pusztulása jelzik, hogy új korszakba léptünk. A természeti környezet pusztulása, valamint ma már sokszor az épített környezet, a történelmi emlékek degradációja nyomán egy újfajta turisztikai ágazat kezd megjelenni. Egyre több embert vonzanak olyan látványosságok, melyeket talán már nem sokáig csodálhatunk meg.

A cikkben példaként az Antarktiszt említik, ahol az elmúlt 50 évben majdnem 3 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, így az itteni gleccserek egyre gyorsabban olvadnak. Ennek ellenére – vagyis, ugye, éppen ezért – ma már százezres nagyságrendben érkeznek a turisták évente. Velük együtt pedig olyan invazív fajok is a földrészre kerülhetnek, amelyek befolyásolhatják a kontinens ökoszisztémáját. Az Antarktisz mellett számos könnyebben elérhető veszélyeztetett látványosság is létezik, ezért az „utolsó esély” turizmus várhatóan egyre jellemzőbbé válik.

Káros vonásain túl azonban az „utolsó esély” turizmusnak pozitív hatásai is lehetnek. A látogatók érzelmi kötődést alakíthatnak ki a helyszínekkel, és ez hosszabb távon befolyásolhatja a viselkedésüket, illetve erősítheti a környezettudatos magatartásukat. 

A teljes cikk elolvasható az Energiastratégia Intézet honlapján.