A globális felmelegedés egyre gyorsuló ütemben bontja meg a krioszférának – a Föld jéggel és hóval borított rendszereinek – az egyensúlyát.
Az Energiastratégia Intézet publikációja kiemeli, hogy a globális átlaghőmérséklet az elmúlt években megközelítette, egyes időszakokban pedig meghaladta az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os küszöböt, ami egyre inkább veszélyezteti a sarkvidéki és a magashegységi jégtömegek stabilitását. A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók tömegvesztése, a tengeri jég kiterjedésének csökkenése, valamint a permafroszt gyorsuló olvadása a regionális környezeti változásokon túl a globális éghajlati rendszer működését alakító folyamatok. Mindez különösen indokolttá teszi egy olyan, tudományos tényeken alapuló, rendszerezett áttekintés elkészítését, amely képes eligazítást nyújtani a médiában gyakran megjelenő, egymásnak ellentmondó vagy megalapozatlan állítások között.
A tanulmány empirikus alapját a Copernicus Climate Change Service megfigyelési rendszerei, a GRACE műholdas gravitációs mérései, az Amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hosszú távú adatsorai, valamint a globális reanalízis-adatbázisok és a tudományos publikációk eredményei adják. A rendelkezésre álló adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a krioszféra változásai egymással összekapcsolt, visszacsatolások által vezérelt folyamatok részei, amelyek bizonyos küszöbértékek átlépése esetén önfenntartó, visszafordíthatatlan átalakulásokhoz vezethetnek.
A hó- és jégfelszín visszahúzódása csökkenti a Föld sugárzás-visszaverő képességét, ami növeli a felszínen elnyelt energia mennyiségét. Az olvadó jégtakaróból származó édesvíz módosítja az óceánok sűrűségviszonyait és cirkulációs folyamatait, miközben a permafroszt felolvadása jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a légkörbe. Ezek a folyamatok egymással kölcsönhatásban hatnak a klímarendszer változásának ütemére.
A krioszféra átalakulása széles körű társadalmi és gazdasági következményekkel jár. A gleccserek és a hótakarók visszahúzódása közvetlenül befolyásolja az édesvízkészletek térbeli és időbeli eloszlását, ami számos régióban érinti az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és a vízenergia-termelést. A jégtakarók olvadása és az óceánok hőtágulása gyorsítja a globális tengerszint-emelkedést, ami növeli a part menti infrastruktúra, a városi térségek és a gazdasági központok sérülékenységét.
A publikáció teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet weboldalán olvasható.
Fotók: Canva