A klímaváltozás miatt egyre növekszik az olyan szélsőséges időjárási események valószínűsége, amelyekkel a régebbi építményeket tervező mérnökök még nem számoltak, miközben az általános éghajlati körülmények is átalakulnak – megváltozik például a levegő szokásos hőmérséklete és páratartalma. Mindezek egyrészt sokszor meglehetősen kényelmetlenné teszik a régebbi épületekben való életet, másrészt az építmények élettartamát, a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességét is kikezdik. – olvasható egy, a g7.hu portálon megjelent írásban.
A gyakorivá váló viharok következtében az épületek vakolata is gyorsabban amortizálódik, ami végső soron ázásokhoz, nedvesedéshez vezet. A magasabb hőmérséklet kedvez bizonyos kártevők terjedésének, például – az akár az épületek tartóelemeiként használt fagerendákkal is táplálkozó – termeszek olyan helyeken is megjelennek, ahol korábban nem volt jellemző az előfordulásuk. A melegben továbbá a fém szerkezeti részek hőtágulása is eltérhet az évtizedekkel ezelőtt megtervezett mértékekhez képest: Kínában van olyan felhőkarcoló, amit részben az acélszerkezet felmelegedés okozta sérülése miatt kellett kiüríteni.
A gyakran használt vasbetonban lévő acélt a hőtáguláson kívül a nedvesség is károsítja: ha a beton belsejében lévő acél megnedvesedik, rozsdásodik és kitágul, kisvártatva megrepeszti a betont, és tovább gyengíti a szerkezetet, egy „betonráknak” is nevezett kémiai folyamat által. A korróziót ráadásul a légköri szén-dioxid növekvő szintje is elősegíti.
A változások nemcsak házakat, hanem más építményeket is sújtanak. Az utak építésekor használt bitumen lágyulása, olvadása is egyre gyakoribb a hőhullámok során, a hőtágulásnak és a korróziónak hidak fémszerkezetei is kitettek, a csapadék szélsőséges eloszlása pedig a talaj gyakori kiszáradását, majd átnedvesedését okozva az épített műtárgyak süllyedését okozza.
(Forrás: g7.hu Kép: pexels.com)