A tájfajták egy-egy területen hagyományosan termesztett és elterjedt zöldség- és gyümölcsfajták. Az évszázadok alatt a gondos nemesítés révén a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajták jobban ellenállnak a kártevőknek, a klímaváltozás hatásainak, és kevesebb gondozást igényelnek. Ízben és formában is változatosak, miközben az étkezésünket is egészségesebbé teszik.

A tájfajták kialakulásában az ökológiai tényezőkön túl meghatározó szerepe van az ember igényének is. A tájfajták képesek a táj ökológiai tényezőinek szélsőséges kilengéseihez is alkalmazkodni. Széles genetikai hátterüknél fogva jól tűrik a helyi viszonyok változásait, a kártevőkkel és a betegségekkel szemben ellenállóak (rezisztensek) vagy toleránsak, így a változó környezeti viszonyok között is stabil, elfogadható termésmennyiséget produkálnak.

Terméshozamuk ugyan általában elmarad a nagyüzemi mezőgazdaságban használt fajtákétól, azonban sokszor jobb minőségűek. Előnyös tulajdonságuk, hogy termesztésük kevesebb ráfordítást igényel, mivel a növényvédelemre kevesebbet kell költeni. A növényvédő szerek használatának csökkentése mind a környezet, mind pedig a fogyasztó szempontjából kedvező.

A tájfajták termesztésével elősegíthető a helyi fenntartható ökológiai gazdálkodás. A jövő mezőgazdaságában és az élelmiszer-termelésben, valamint a vidék megtartó erejének biztosításában a tájfajtáknak meghatározó szerepük lehet.