A klímaválság lehetséges megoldásai közül egyik sem olyan vonzó, mint a faültetés. Ez egy olyan cél, amelyben látszólag mindenki egyetért: tudósok, politikusok, sőt milliárdosok is támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy új erdőkkel zöldítsék a Földet. De az éghajlatváltozást sajnos nem lehet ilyen egyszerűen megoldani. Több tanulmány is megállapította, hogy a faültetési kampányok nem mindig hozzák az ígért előnyöket. Ha az újonnan ültetett erdőket nem gondozzák és ellenőrzik megfelelően, a fák elpusztulhatnak, és az általuk tárolt szén-dioxid ismét a légkörbe kerül.
A tudósok egy másik problémára is rámutatnak a tömeges faültetési erőfeszítésekkel kapcsolatban: magukra a fákra. Mi van, ha a meglévő fák nem elég jók a szén-dioxid tárolására? Ha megtalálnák a módját annak, hogy növeljék a fák szén-dioxid-elnyelő képességét, akkor minden egyes faültetéssel költséghatékonyabb szén-dioxid megkötést érhetnénk el. Egy tökéletesebb fa lehet az, amire vártunk. Csak meg kell teremtenünk.
Maddie Hall, a Living Carbon klímavédelmi cég vezérigazgatója és alapítója a fák Tesláját keresi. „Nem csak egy olyan fát, amely jobb a környezet számára, hanem egy olyat, amely gyorsabban nő, és talán képes túlélni vagy jobban teljesíteni az éghajlati változások közepette, mint a hagyományos fajták” – mondja.
Az a mód, ahogyan a növények a szén-dioxidot és a napfényt befogadják, és élő anyaggá alakítják, nem kevesebb, mint egy csoda, egy biológiai alkímia, amely szinte minden életet fenntart a Földön. De a levelekre eső napfénynek csak egy kis töredéke alakul át ténylegesen élő anyaggá – a legtöbb növény esetében ennek az energiának mintegy 95 százaléka kárba vész. A Living Carbon tudósai egy először február 19-én közzétett, előzetes tanulmányban azt állították, hogy a nyárfákba új géneket beillesztve 53 százalékkal gyorsabb növekedésre tudják késztetni a növényeket, mint nem módosított megfelelőiket.
Amikor a legtöbb növény fotoszintetizál, a foszfoglikolát nevű mérgező mellékterméket termel, amelynek lebontásához energiát kell felhasználnia – ezt a folyamatot nevezik fotorespirációnak. A Living Carbon által módosított fák algákból és a tökből származó extra géneket tartalmaznak, amelyek segítenek a növénynek abban, hogy kevesebb energiát használjon fel a lebontáshoz, valamint hogy az e folyamat során keletkező cukrok egy részét újrahasznosítsa. Yumin Tao, a Living Carbon biotechnológiai alelnöke szerint ez az út segít elérni a célt a növények hatékonyabbá tételéhez.
„A mellékterméket energiává és tápanyagokká alakítjuk a növények növekedése érdekében” – mondja Tao. „A nagyobb növénynövekedés pedig több szén-dioxid megkötését jelenti.„
Tao és kollégái 21 héten át növesztették a géntechnológiával módosított nyárfákat laboratóriumban, majd betakarították és megmérték őket, hogy lássák, mennyi biomassza halmozódott fel bennük. A legjobban teljesítő csemete 53 százalékkal több föld feletti biomasszával rendelkezett, mint a nem módosított növények. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a módosított növények több szenet vettek fel, mint nem módosított rokonaik, ami azt jelzi, hogy ezek a növények nagyobb fotoszintézissel rendelkeznek.
Forrás (wired.com)
