Közeleg a húsvét. Ezt onnan lehet mindennél biztosabban tudni, hogy minden kereskedelmi felületet elárasztottak a csokinyuszik. A sokak kedvencének számító tavaszi ünnep közeledte remek alkalmat kínál arra, hogy a hozzá kapcsolódó szokásokat, hagyományokat zöld szemüveggel is végignézzük.
Böjtből sarjadt kihívások
Talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy a keresztény értelemben vett böjt mára meglehetősen ki lett lúgozva. Tulajdonképpen két „kemény” napja maradt, a hamvazószerda és a nagypéntek, de ezeken is csak annyi a fontos, hogy ne együnk húst, és naponta legfeljebb háromszor étkezzünk, de csak egyszer lakjunk jól. Persze önkéntesen lehet tenni ennél komolyabb vállalásokat, de ez már némileg túlmutat a vallási szabályokon.
A legtöbb vallásban valamilyen formában jelen lévő böjtök a modern „kihívások” mintáiként is felfoghatók. Manapság már szinte mindenre találunk 30 napos kihívást. Ezek egy részét korábban mi is végigcsináltuk. Ilyen volt például a veganuár, a cukormentes kihívás vagy épp a műanyagmentes július. Ezekben közös, hogy az egyénnek, illetve közvetve vagy közvetlenül a közösségnek és a természetnek is hasznosak lehetnek.
A húsvétot megelőző böjtnek a vallási tartalmán kívül komoly fenntarthatósági jelentősége van, illetve lehetne, ha sokan tartanák. A húsfogyasztásról régóta tudjuk, hogy kulcsszerepet játszik a klímaváltozásban. Az állati alapú termékek előállításához kapcsolódó kibocsátás általában sokszorosa annak, ami a növényi élelmiszerek előállításával létrejön.
A nagy vegánsonka-dilemma
Az ünnep közeledtét legjobban az jelzi, hogy az üzleteket ellepik a vásárlók, és indokolatlanul nagy mennyiségű ételt visznek haza. A magyar társadalom általános egészségügyi állapotára pedig abból lehet jól következtetni, hogy ezt mind meg is eszik két-három nap alatt. A túlevés már-már népszokásnak számít mifelénk, de ha már ezt választjuk, legalább nézzük meg jól, hogy mit eszünk.
A húsvéttól elválaszthatatlan a sonka. A KSH adatai szerint a magyarok 91%-a fogyaszt sonkát az ünnepen. Sonka és sonka között azonban óriási lehet a különbség. Korábbi cikkünkből kiderül, hogy pontosan mi a különbség a sonkák és a sonkának mondott termékek között, és az is, hogy mire érdemes odafigyelnünk, ha a jobb minőségű termékeket szeretnénk megvásárolni.
De vajon mi lesz húsvétkor azokkal, akik nem esznek húst? Együnk vegán sonkát? A kérdést főleg az határozza meg, hogy milyen indíttatásból lettünk vegák vagy vegánok. Ha egyébként maga a húsíz, a sonka aromája és textúrája nem hiányzik nekünk, akkor kár is azon gondolkozni, hogy mivel helyettesítsük. Ha viszont megveszünk egy falat sonkáért, de húst a világért sem emelnénk a szánkhoz, akkor szakajtónyi növényisonka-receptből válogathatunk. Ahogy azonban erre a beszélgetésben felhívjuk a figyelmet, olvassuk el a kommenteket, mielőtt nekiállnánk főzőcskézni, nehogy csalódást keltsen a végeredmény!
Tojásfestés
A húsvét másik megkerülhetetlen állócsillaga a festett vagy festetlen, de mindenképpen főtt tyúktojás. Ezt az óriási sejtet korábban számos irányból kiveséztük már: mire jó a főzőleve, hogyan érdemes kiválasztani, mit csináljunk a héjával? Azt a kérdést sem hagytuk nyitva, hogy mivel érdemes festeni, ha környezetbarát módon szeretnénk eredményt elérni.
A podkasztban röviden, mintegy emlékeztetőül végigbeszéljük ezeket a kérdéseket, és újra elmondjuk, hogy ha tojást eszünk, akkor figyeljünk oda a héjon található kódszámra, és lehetőleg válasszuk az ökológiai vagy szabadtartásban nevelt tyúkok tojásait. Vagy vegyük egy nénitől a piacon! Vagy legyenek saját tyúkjaink!
Természetesen a tojásnak is van vegán alternatívája: a kala namak nevű, Indiában bányászott fekete színű, kénes szagú sóval a tojáséhoz nagyon hasonló ízt lehet elérni. A legalapvetőbb receptekben a csicseriborsólisztet vízzel, fekete sóval és – a szín miatt – némi kurkumával keverik össze, majd a palacsintatészta-szerű állag elérése utána egyszerűen a tojáshoz hasonlóan megsütik. Az interneten számtalan receptet találunk hozzá.
+1 húsvéti tipp
Ha locsolni megyünk, ne használjuk a már megszokott büdös kölniket! A locsoltak túlnyomó többsége rühelli ezeket, következésképp azokra is ferde szemmel nézhetnek, akik ilyennel támadnak a piros tojás (százas) reményében. Ha a klasszikus vödrös, esetleg szódásszifonos megoldásnak valami miatt nincs tere, akkor próbálkozzunk alternatív megoldásokkal: egy kis méretű spricnis üvegcsébe tegyünk vizet, és cseppentsünk bele 1-2 csepp kellemes illóolajat, majd ezzel végezzük el a hervadás elleni beavatkozásokat! Garantáltan hálásak (százas) lesznek nekünk.
