Az ESG-befektetés azt jelenti, hogy a befektetők a befektetési döntéseik során a hagyományos pénzügyi tényezők mellett környezetvédelmi, társadalmi és (vállalat)irányítási kritériumok némelyikét vagy mindegyikét figyelembe veszik. A mozaikszó az angol Environmental (környezet), Social (társadalom) és Governance (irányítás) szavakból származik.

Egyszerűen fogalmazva olyan vállalatokba, alapokba való befektetést jelenet, amelyek tudatosan igyekeznek jobbá tenni a világot.

Az ESG-befektetések egyre népszerűbbek, mivel egyre több befektető számára válik fontossá a környezettudatosság és a társadalmi méltányosság. Emiatt a vállalatok – azért, hogy versenyképesek maradjanak – egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ESG-tényezőkre.

Az ESG-tényezők

A környezeti tényezők azt takarják, hogy egy vállalat működése hogyan hat a természeti környezetre, a cég tesz-e lépéseket környezeti hatásainak csökkentésére. Ide tartozik többek között a szennyezés (szén-dioxid-kibocsátás, mérgező vegyi anyagok és fémek, csomagolási és egyéb hulladékok), a megújuló energiaforrások alkalmazása (pl. szél- és napenergia), a természeti erőforrások (pl. víz, föld, fák) felhasználása, a biodiverzitásra gyakorolt hatások, az újrahasznosítási és a biztonságos ártalmatlanítási gyakorlatok, valamint a környezeti lábnyom minimalizálására tett kísérletek (pl. energiahatékonyság).

A társadalmi tényezők azt vizsgálják, hogy egy vállalat hogyan bánik az emberekkel a vállalaton belül és kívül, legyen szó alkalmazottakról, ügyfelekről vagy a társadalom egészéről. Például a vállalatok tisztességes bért fizetnek-e a dolgozóknak, vagy mennyire sokszínű maga a vállalat, illetve az igazgatótanács. Lényeges faktor az ellátási lánc is, például az, hogy mennyire működnek etikusan a beszerzések. Ennek jó eszköze lehet a Fair Trade. Továbbá kardinális komponens a vállalat küldetése és a vállalati kultúra. A fogyasztóbarát magatartás, az ügyfélszolgálat reagálóképessége és a fogyasztóvédelmi problémák kezelése szintén fontos társadalmi tényezőknek számítanak, akárcsak a társadalmi igazságossággal kapcsolatos kérdésekben való nyilvános állásfoglalás, valamint a lobbitevékenységek.

Az irányítási tényezők pedig arra vonatkoznak, hogy egy vállalat felelősségteljesen irányítja-e üzleti tevékenységét. A befektetők számára legfontosabb kérdések közé tartozik az igazgatótanács összetétele és felügyelete, a vezetői javadalmazás, a tőkekezelés, az osztalékfizetés, valamint az általános átláthatóság.

Az ESG-minősítés

Az ESG-befektetés független minősítő szolgáltatókra támaszkodik, amelyek segítenek értékelni az egyes vállalatok hozzáállását a környezeti szempontok, a társadalmi hatások és a vállalatirányítási kérdések tekintetében. Több ilyen szolgáltató létezik, közülük az egyik legnépszerűbb az MSCI, amely több ezer globális alapot és vállalatot rangsorol, és az ESG-szempontokat figyelembe véve 7 kategóriát állít fel:

• CCC – lemaradók, legrosszabb;
• B – lemaradók;
• BB – átlagos;
• BBB – átlagos;
• A – átlagos;
• AA – vezető;
• AAA – vezető, legjobb.

A MSCI weboldalán mi magunk is rá tudunk keresni egy tőzsdén jegyzett társaság nevére (pl. Amazon, Tesla), hogy milyen ESG-minősítést kapott.

Az ESG-mérőszámok általában nem részei a kötelező pénzügyi beszámolónak, bár a vállalatok egyre gyakrabban tesznek közzé információkat éves jelentéseikben vagy saját fenntarthatósági jelentéseikben.

Az ESG-befektetések kezdete

Az ESG rövidítést a 2000-es évek közepén alkották meg. Az ESG-befektetés története egészen 2004 januárjáig nyúlik vissza, amikor is Kofi Annan (az ENSZ korábbi főtitkára) levelet írt több mint 50 nagy pénzintézet vezetőjének, hogy vegyenek részt az ENSZ Global Compact égisze alatt a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) és a svájci kormány támogatásával megvalósuló közös kezdeményezésben. Ennek az volt a célja, hogy megtalálják annak a módját, hogy hogyan lehet az ESG-t integrálni a tőkepiacokba. Egy évre rá elkészült a „Who Cares Wins” című jelentés, amely kifejtette, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők tőkepiacokba való beágyazása jó üzleti lehetőséggel bír, és fenntarthatóbb piacokat eredményez. Ezt tovább erősítette az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja megbízásából készült „Freshfield Report”, amely kimutatta, hogy az ESG-kérdések relevánsak a pénzügyi értékelés szempontjából.