India építészetében évszázadokon át bonyolult rácsszerkezetek jellemezték az épületreket. Most, hogy a modern építészek hatékonyabb módszereket keresnek az épületek hűtésére, a rácsszerkezetek visszatérnek. Az egyre magasabb nappali hőmérséklet, és a kibocsátásmentesség sok helyen ma már kiemelt cél. Ezért lényeges, hogy a szakemberek olyan megoldásokat találjanak a különböző épületek hűtésére, amelyek hosszútávon fenntarthatóak.
Az energiatakarékos világítással együtt ez az építészeti jellemző segít az épületek szén-dioxid-kibocsátásának alacsonyan tartásában, és ez az egyik oka annak, India egyes épülete Leed (Leadership in Energy and Environmental Design) platina minősítéssel rendelkezik, ami az Egyesült Államok Zöld Építészeti Tanácsának legmagasabb fenntarthatósági minősítése.
Az indiai építészetben, mint például az indiai gótikában gyakran használt elem a kőrácsos ablak, ami amellett, hogy művészi hangulatot kölcsönöz az épületeknek, lehetővé teszik a levegő belső keringését.
Ezek a különleges kialakítású épületelemek hagyományos megoldásokkal védik az épületeket a napfénytől és a felmelegedéstől
– mondja Yatin Pandya, az örökségvédelemre szakosodott építész, aki több, a fenntartható tervezésről szóló könyv szerzője.
Mára a hőhullámok világszerte egyre hosszabbak és intenzívebbek lettek. Idén különösen Indiában egy sor intenzív hőhullám volt, májusban Delhiben rekordhőmérsékletű, 49 Celsius-fokos hőség volt. A gyors urbanizációval és az egyre nagyobb hőséggel szembesülő India most fenntartható, tiszta és energiahatékony hűtési megoldásokat keres. 2019-ben az indiai kormány elindította az India Cooling Action Plan (India hűtési cselekvési terv) című tervezetet, amely felvázolja a fenntartható és energiahatékony hűtéshez szükséges intézkedéseket. A terv hangsúlyozza a passzív hűtési beavatkozások, a hűtést szolgáló építészeti elemek fontosságát az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozását. Emellett a városi hőszigethatás csökkentése is kiemelt cél.
Ezekben a célokban a hagyományos építőanyagok, például a márvány használata nem biztos, hogy költséghatékony. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy anyag nem lehet minden éghajlatnak megfelelő. A legtöbb épület ma már közepes sűrűségű farostlemezből, betonból, téglából, fából, kőből, PVC-ből készül.
Ennek oka az is, hogy száraz régiókban a párásodás javítása érdekében olyan anyagokat is használnak, mint például a farostok. A növények párologtatásához hasonló folyamat során a hűtött épület nappal párologtat főként, ezzel csökkentve a belső hőmérsékletet. Az ilyen, és ehhez hasonló megoldásokkal az épületek hűtése jóval energiahatékonyabb lehet, miközben költséghatékonyabb is.
(forrás: www.bbc.com)