A kívül barna, belül zöld húsú kivinek számos jótékony hatása van. Íme a téli hónapok egyik legtöbb vitamint tartalmazó gyümölcse.
Kivi, az immunerősítő!
A kivigyümölcs sok tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz. Számos jótékony hatása van, a téli hónapokban igazi immunerősítő lehet szervezetünk számára.
- A kis méretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok – az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor is – nagy mennyiségben fellelhető.
- A gyümölcsök között a kivi az egyik legjobb C-vitamin-forrás.
- A bőr támasztórendszere a kollagén, melynek egyik legfontosabb tápanyaga a C-vitamin, amely antioxidánsként működik a szervezetünkben, és megakadályozza a napfény, a légszennyezés és a füst okozta károsodás kialakulását, kisimítja a ráncokat, és javítja a bőr általános textúráját is.
- A kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőttek számára is ajánlott: megkönnyíti az elalvást, és javítja az alvás hatékonyságát.
- Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét. Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben.
- A székrekedés megelőzésében is hasznát vesszük. A kivi enyhén hashajtó hatású, ezért a székrekedésben szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják.
- Egészségügyi előnyei közé tartozik még a vérnyomás csökkentése, valamint az agyérgörcs megelőzése is.
Kockázatok és óvintézkedések
- A szívbetegeknek leggyakrabban felírt béta-blokkoló gyógyszerek megemelhetik a vér káliumszintjét. Éppen ezért béta-blokkoló szedésekor csak mértékkel szabad magas káliumtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ezek közé tartozik a kivi is.
- Számos gyümölcs okozhat allergiás reakciót. Az egyik legerősebb allergén a kivi.
Kapcsolódó bejegyzések
C-vitamin – A hideg hónapok immunerősítője
Az egyik legismertebb vitamin eredetéről, szerepéről, előnyeiről és veszélyeiről lesz szó.
A természet adta gyümölcsalapú élelmiszerek a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is bemutatkoztak, számos alternatívát mutatva az egészségesebb ételek elkészítéséhez és fogyasztásához.
Kivitörténelem
A hivatalos nevén Actinidia Deliciosa névre hallgató kivi őshazája Kína, de ma már szinte az egész világon termesztik. Új-Zélandon a legelterjedtebb, ezért a gyümölcs a szigetországban őshonos és nemzeti jelképként tisztelt madárról, a kiviről kapta a nevét, elsősorban a hasonlóságuk miatt. Eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt, ezt új-zélandi meghonosítóitól kapta, mert a gyümölcs az egreshez hasonlóan szőrös. Később, a 20. század közepén – marketingmegfontolásból – először „melonette”, majd 1959-ben „kivigyümölcs” névre keresztelték át madaruk után, amely kicsi, barna és bozontos külsejével emlékeztet a gyümölcsre. Magyarországon botanikus kertek gyűjteményeiben, illetve kertészetekben az 1950-es évek után terjedt el.
Kivi termesztése a kertünkben
A kivi a közgondolkodás ellenére nem déligyümölcs, hanem mérsékelt övi gyümölcsfaj. Egzotikus volta csupán ázsiai származásából ered. Ugyanebből fakad, hogy a fagyokat kimondottan rosszul tűri. A 9 métert is elérő kivi hatalmas vízigényű növény, így sikeres termesztése elképzelhetetlen kiegészítő öntözés nélkül. Termesztésére a laza, humuszos talaj a legalkalmasabb, de remekül terem az enyhén savanyú (4,5–6 pH-jú), homokos, agyagos talajon is.
Kétlaki növény
A kivi kétlaki növény, ami azt jelenti, hogy külön egyeden fejlődnek a porzós és a nőivarú virágok. A legelterjedtebb és legérdemesebb Hayward fajta esetében a Tomuri porzófajta a legáltalánosabb. A kivit nem a szél, hanem elsősorban a méhek porozzák be, így a megfelelő termés kifejlődéséhez elengedhetetlen a rovarsegítők jelenléte. Méhek hiányában a pollenek mesterséges átvitele is megoldás lehet. Ilyenkor a megfelelő segédeszközzel kézzel kell elvégezni a beporzást. Egyre gyakrabban találkozhatunk öntermékeny kivifajtákkal is. Ilyen például a Jenny. Ezeknek a fajtáknak nagy előnye, hogy termésérleléshez akár egyetlen tő is elegendő, ezért nem szükséges porzópárt és termőnövényt választanunk.
Ültetés
Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a kiskerti körülmények között legalább egy porzós és 3–5 termős növényt kell beszerezni ahhoz, hogy biztosítva legyen a gyümölcstermés. Az egyes tövek ültetésekor 2–2,5 méteres távolságot érdemes hagyni, mert ha a kivik ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz, vagyis nem fognak megfelelő ütemben fejlődni. A kivi nem kényes növény, átlagos kerti talajba is ültethető. Napos helyen is jól érzi magát, de legjobban a félárnyékos helyet kedveli, amely hasonlít eredeti élőhelyére. A konténeres kiszerelésű kivitöveket kora tavasztól késő őszig optimális kiültetni. A tavaszi és az őszi telepítés praktikus, mert ilyenkor a frissen földbe kerülő növényeket nem fenyegeti a nyári meleg okozta hőkárosodás és a kiszáradás.
A kivi sok más gyümölcshöz hasonlóan támrendszert igényel. A növény ültethető sorban, és lehet lugasra, pergolára, apácarácsra vagy egyéb megszokott támasztékra terelni.
A kiviszüret időpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg. A gyümölcsöt nem éretten szüretelik, utóérő. Hideg helyen több hónapig is eláll.
Akkor a legízletesebb, amikor az állaga az érett őszibarackéhoz hasonlít. Ehhez képest sokan savanyú gyümölcsként ismerik. Fanyarsága sokszor annak is köszönhető, hogy nem teljesen éretten kerül a boltok polcaira, majd a vásárlók éléskamrájába. Tehát a savanyú íz nem a gyümölcs sajátossága. A házi termesztésű kivi éretten igazán édes és finom.
Kivis ételek
A kivit általában nyersen fogyasztjuk. Főzés során vitamintartalmának nagy részét és eredeti zöld színét is elveszíti. Húsok mellé szószként vagy az aszalt gyümölcsökhöz hasonlóan felhasználva is megállja a helyét. Kiváló szárnyas, sertés, marha, hal vagy vadhús mellé. Kitűnő választás kagylóval készült ételek köreteként is. Smoothie-ba vagy zöldturmixba is tehetjük. Desszertekben, gyümölcssalátában, túró- vagy joghurttortában is friss, könnyed és finom édesség lehet.
Kiviültetvény Fityeházon
Az első működő magyar kiviültetvény Lócsi József kertészetében található, Fityeházon. A növénytermelő nem hitt a kiviről szóló tévhiteknek, miszerint a gyümölcs nagy területen nem termeszthető hazánkban. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy saját környezetében is látott mázsányi termést hozó, 15 éves növényeket. Így született meg a felismerés, hogy hazánkban ültetvényméretben is tökéletesen termeszthető a gyümölcs. Olaszországi szakmai körútjai is sokat segítettek a termesztéstechnológia elsajátításában. Idővel küldetésévé vált a kivi termesztése.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért fogyasszunk télen déligyümölcsöt?
A fagyos napokra a téli szezon legegészségesebb immunerősítőit, a déligyümölcsöket szedtük csokorba.
Célja azoknak a délszakinak hitt növényeknek minél szélesebb körben való elterjesztése, amelyek kiválóan megélnek nálunk is, ráadásul többnyire vegyszeres növényvédelmet sem igényelnek. A fityeházi ültetvény növényeit nem permetezik, és országszerte számos hobbikertész teszteli a kertészetből származó szaporítóanyagokat. A szakemberek ezek fejlődését folyamatosan nyomon követik, ezáltal megbizonyosodva a kivi különböző termőhelyi körülmények közötti termeszthetőségéről.
Fotók: Canva
