Függetlenül attól, hogy mely éghajlati forgatókönyv valósul meg a következő évtizedekben, a világhírű gleccserek jelentős része eltűnik 2050-re – derül ki az UNESCO friss jelentéséből.
Az ENSZ kulturális szervezete 50 világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccsert felügyel (ez a világ gleccserterületeinek mintegy 10%-át jelenti). Az évszázad közepére ezek harmada tűnhet el. Köztük számos híres gleccser is van, mint például azok melyek az olaszországi Dolomitokban, az amerikai Yellowstone Parkban vagy a tanzániai Kilimandzsárón találhatók.
Kapcsolódó bejegyzések
Gleccserolvadás: mi van akkor, ha rossz volt a matek?
A klímaváltozással kapcsolatos tudásunk nagyrészt matematikai modelleken alapul. Nemrég azonban – egy, a Science-ben megjelent cikk kapcsán – felmerült, hogy mi van akkor, ha az eddigi számítások jócskán alábecsülték a melegedő tengervíz hatását a tengerbe folyó gleccserekre.
A jelentés szerint a legfontosabb, amint a gleccserek védelmében meg tudunk tenni, hogy drasztikusan csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást. Ezzel a 2050-re eltűnő gleccsereken már nem tudunk segíteni, de a többi megmenthető lenne, ha a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tudjuk tartani. Ha ez nem sikerül akkor 2100-ra akár a szóban forgó gleccserek 50%-ka tűnhet el.
A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho szerint a világörökségi gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek – ami megfelel Franciaország és Spanyolország éves vízfelhasználásával. Ezen felül a globális tengerszint-emelkedés 5%-ért felelősek.
Az UNESCO ajánlása szerint a helyi hatóságoknak egyre inkább a fókuszba kellene helyezniük a gleccserek helyzetét a megfigyelés és a kutatás javítása, valamint a katasztrófakockázat csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása révén, illetve politikai témává kellene emelni az ügyüket. (Aljazeera)