Vastag kötetek, tantárgyanként külön füzet, nyomtatott dolgozatok: míg eljutunk az érettségiig, több ezer oldalnyi papírt használunk el, ami a fakivágás és nyomdaipar által jelentős terhelést ró a környezetre. De vajon elképzelhető, hogy egy tanulónak hamarosan csak virtuálisan kelljen bepakolnia az iskolatáskájába?

A Nemzeti Alaptanterv bevezetése óta a közoktatás egyik kötelező alapfeladata a környezeti nevelés, és az iskolák szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy már alsó tagozatban is megismertessék a diákokkal a környezetvédelem fontosságát. Ám mindeközben maga az oktatás folyamata nem éppen környezetbarát, hiszen túlnyomórészt papír alapon történik. Ez bolygónkra nézve több szempontból káros: egyrészt a papír előállításához szükséges faanyag felhasználása okán, másrészt a nyomdaipar méretes ökolábnyoma miatt, gondoljunk csak a gépek energiafelhasználására, széndioxid-kibocsátására, a festékek előállítására. A tankönyvek, munkafüzetek életciklusa pedig szörnyen rövid, átlagosan egy évig használjuk őket, emellett a papírra írt dolgozatok is rengeteg hulladékot jelentenek. Továbbá a tankönyveket sok gondos szülő műanyag fóliával borítja be minden egyes tanév kezdetén, hogy így óvják őket, de ezzel még több szemetet termelnek. Pedig itt is vannak dekoratív alternatív megoldások, melyek nem szennyezik a környezetet. Érdemes elővenni a kreativitásunkat, vagy utánaolvasni más lehetőségeknek.

Papír helyett képernyő?

A számítógépek és okoseszközök ezzel szemben sokoldalúan és lényegesen hosszabb ideig alkalmazhatóak: egy tablet képes helyettesíteni az összes tankönyvet, füzetet. Elég letölteni a friss verziót, nem kell újabb és újabb köteteket vásárolni. Viszont az okoseszközök is jócskán terhelik a környezetet, gyártásukhoz ritkafémeket bányásznak, újra és újra fel kell őket tölteni, hamar elavulnak, leselejtezve pedig veszélyes hulladéknak számítanak.

Egy ideális világban a techcégek kifejlesztenének oktatásra optimalizált tableteket, amelyek energiaigénye alacsony, de könnyen javíthatóak, így akár egész iskolai pályafutásukon végigkísérhetnék a diákokat. Az intézmények pedig környezetbarát módon szabadulnának meg a kiszolgált elektronikus eszközöktől, azokat e-hulladék feldolgozó cégeknek leadva. Jelenleg tehát a digitális tankönyvek sem jelentenek igazán zöld opciót, de megvan bennük a potenciál. Ráadásul felmérések szerint a tanulók eredményei is javulhatnak általuk, az iskolai applikációs csomagok pedig a tanárok háttérmunkáját is gördülékenyebbé teszik.

A digitalizáció egyelőre megfizethetetlen

Elméletben tehát mind a diákok, mind a pedagógusok számára pozitív változást jelenthet a digitalizáció. Az általunk megkérdezettek egyöntetűen azt mondták, hogy generációtól függetlenül mindenki nyitott a fejlődésre. Legyen szó elit fővárosi gimiről, vagy kisebb vidéki iskoláról, egyre gyakrabban alkalmaznak különböző platformokat az oktatásban, a Kahoot és Quizlet applikációk a kedvencek közé tartoznak, valamint a Google Classroom használata is kezd elterjedni a tanárok körében.

Ám a gyakorlatban mégis messze vagyunk attól, hogy elhagyhassuk a papír alapú tankönyveket. Ennek elsősorban gazdasági oka van, hiszen a tárgyi feltételeket jelenleg lehetetlen széles körben biztosítani. A családoknak csak kis százaléka engedheti meg magának, hogy mindegyik gyerekének külön laptopot, tabletet vásároljon – és ugyanez a tanárokra is igaz. Intézményi oldalról is hasonló nehézségek vannak. Urbánné Tóth Rita, a tiszafüredi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Háromkirályok Óvoda igazgatója elmondta, egy iskola teljes gépparkjának korszerűsítse óriási beruházás, ráadásul a technika gyors fejlődésének köszönhetően az eszközök pár éven belül elavulnak.

Nem elég átültetni a tanórát az online térbe

A tárgyi háttér megteremtésén túl a pedagógusképzést is alapjaiban kéne megreformálni ahhoz, hogy valóban sikeres lehessen a digitális oktatás. „A tanárok nem rendelkeznek kellő rutinnal a tankönyv nélküli, kizárólag elektronikus módon történő tanítás terén – világít rá a problémára Vitárius Balázs, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese. – A diákokat egy prezentálás szintű digitális technika szinte hidegen hagyja. Nem elég, ha az információ monitoron érkezik hozzájuk, gyors kell legyen, látványos, interaktív és azonnali visszajelzést kell adjon.”

Zöld megoldások a jelenben

Egyelőre még tehát maradnak a papír alapú könyvek, de azért igyekeznek elmozdulni a fenntartható oktatás felé. A cikkben említett két iskolában tudatosan figyelnek a fénymásolás visszaszorítására, valamint különböző rendszereket dolgoztak ki arra, hogy meghosszabbítsák egy-egy tankönyv életciklusát. Bár Urbánné Tóth Rita megemlíti, hogy a régi tankönyvek kölcsönzésével kapcsolatban probléma, hogy „nem adják az újdonság varázsát, a tanulók kevésbé szívesen forgatják őket.” A helyzet tehát nem könnyű, de azért piros pont jár, hogy folyamatosan keresik a módját, hogyan tudnák zöldebbé varázsolni az oktatást.