Mélytengeri porcoshalak kövületeit tárták fel az őslénykutatók, a Baranya megyei Tekeres mellett.
A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ELTE közleménye szerint, Magyarország nagy részét ebben a korban a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Így hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben. Ezek között több lelőhely gazdag a porcoshalak kövületeiben.
A beszámoló szerint a porcoshalak mindig is megkülönböztetett szereppel bírtak a tengeri gerincesek közt, melynek hátterében sokféleségük, egzotikusságuk és sokszor veszélyességük állt. A kutatók felidézték, hogy a munka Németh Tamás ősmaradványgyűjteményében levő néhány fogmaradvánnyal kezdődött. Ezek az orfűi mesterséges tavak vidékéről, Tekeres mellől származtak. A kutatók felkeresték a fogkövületek lelőhelyét, ahol több mint félezer porcoshal-maradványt találtak.
A ma élő tömörfejűek, másnéven kimérák kifejezetten mélytengeri állatok. Ezek a kevéssé ismert porcoshalak a tengeraljzat közelében élnek, itt keresgélik főleg puhatestűekből és más gerinctelenekből álló táplálékukat. Farokúszójuk elvékonyodik, mellúszóik és szemük nagy, a hátúszó pedig egy nagy tövist visel.
Hazánkból, sőt a Kárpát-medencéből eddig nem ismertük ezeknek a különleges, primitív porcoshalaknak semmilyen maradványát. Hozzánk legközelebb az ausztriai Teiritzberg mellett kerültek elő kimérakövületek
– emelte ki a közleményben Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa, a kutatás vezetője.
A tekeresi porcoshal-faunában más mélytengeri taxonok is megjelentek: a leletanyagban a kutatók kimutattak tehéncápákat, tüskéscápákat, világítócápákat és kutyacápákat is, melyeknek ma élő leszármazottai is a mélytengeri élőhelyek lakói úgy, mint a homoki tigriscápák, a rókacápák, az óriáscápák, a macskacápák, a sasráják, a tüskésráják és a manták is.
Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez.
(MTI)