A klímaváltozás miatt egymást érik a meleghrekordok, és mivel a városok általában melegebbek és szárazabbak, mint a szomszédos vidéki területek, a városi területek fokozott hőstresszel szembesülnek. A globális délen azonban egy további kockázati tényező is van – a városi párás hőség.
A Yale School of the Environment tudósai által vezetett és a Nature folyóiratban megjelent új tanulmány a hőmérséklet és a páratartalom együttes hatását vizsgálta a városi hőstresszre megfigyelési adatok és egy városi klímamodell számításai alapján. A kutatók megállapították, hogy a hőstressz terhelése a helyi éghajlattól függ, és a párásító hatás eltörölheti a fák és a növényzet által nyújtott hűtési előnyöket.
Kapcsolódó bejegyzések
A hősziget hatás 2100-ra megfőzheti a városokat
Egy új modell úgy becsüli, 2100-ra a világ városai akár 4,4°C is melegebbek lehetnek a hősziget hatás következményeképp, ami jóval több, mint a párizsi egyezmény legrosszabb forgatókönyveként felvázolt 2°C-os melegedés.
A száraz, mérsékelt és boreális éghajlaton a városi lakosok valójában kevésbé vannak kitéve hőstressznek, mint a vidékiek. A nedves globális délen azonban a városi hősziget dominál a városi száraz sziget felett, ami nyáron két-hat extra veszélyes hőstresszes napot eredményezhet.
A világ népességének több mint fele városi területeken él, közülük Délen sokan informális módon. Ők nem jutnak légkondicionálóhoz. Ez a probléma egyre súlyosabb lesz, ahogy a hőmérséklet emelkedik, és egyre több ember költözik a városokba. A Világgazdasági Fórum szerint mintegy 4,3 milliárd ember, vagyis a világ népességének 55%-a él városi környezetben, és ez a szám 2050-re várhatóan 80%-ra emelkedik.
A kutatók elméleti keretet dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a városi területek hogyan módosítják mind a levegő hőmérsékletét, mind a levegő páratartalmát, és kimutatták, hogy e két hatás azonos súlyt képvisel a nedves-térfogati hőmérséklet által mért hőstresszben, ellentétben más hőindexekkel, amelyek a hőmérsékletre nagyobb súlyt helyeznek a páratartalomnál. A tanulmány eredményei – jegyzik meg a szerzők – fontos kérdéseket vetnek fel.
A szerzők remélik, hogy erre a kérdésre választ kapnak egy következő vizsgálatban, amelyben a városi zöldterületeken (sűrű fásítással) és a beépített városrészekben a nedves hőmérsékletre vonatkozó megfigyeléseket hasonlítják össze. Egyben remélik, hogy a tanulmány további kutatásokhoz vezethet azzal kapcsolatban, hogy a városok hogyan enyhíthetik a hőstresszt.
(Forrás: yale.edu)