Az Egyesült Államokban, Kanadában és mára összesen 44 országban buzdítja az embereket a Buy Nothing mozgalom arra, hogy ne vegyenek semmit, inkább cserélgessék a fölösleget egymás között. Az infláció erősödése és a pénzügyi nehézségek miatt egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez – írta a héten a kanadai CBC, melyet a Qubit szemlézett.
Mint írják, a Buy Nothing projekt egy hiperlokális ajándékgazdaság, alulról szerveződő, önkéntesek segítségével működtetett szerveződés. Egyik legfőbb célja, hogy csökkentse a hulladékot, a másik pedig, hogy lokálisan ossza újra a szükséges javakat.
Kapcsolódó bejegyzések
Fekete péntek a bolygónak
A november már hosszú évek óta nem az őszből a télbe való nyugis átmenetről, hanem a féktelen fogyasztásról szól, a fekete péntek(ek) és a kihagyhatatlan akciók hónapjává vált.
A Buy Nothing története 2011-ben kezdődött, amikor Rebecca Rockefeller és Liesl Clark, két amerikai anyuka Washington államban a Salish-tenger partján sétáltak gyerekeikkel. Beszélgettek és közben egy sor szemetet mosott partra a tenger: tollakat, lufikat, gyerekjátékokat. Néhány kidobott tárgy azokra a holmikra emlékeztette őket, amik az ő háztartásukban is a szemétben végezték, ezután kezdtek el gondolkodni arról, mit tehetnének azért, hogy a használati tárgyaik ne jussanak a partra vetett műanyagszemét sorsára.
Az első Buy Nothing csoportot 2013-ban hozták létre a Facebookon azzal a céllal, hogy a közösség tagjainak egyre kevesebbet kelljen boltba mennie, és egymás közti csereberével és kölcsön-tranzakciókkal oldják meg, ha valakinek kell valami. Azóta rengeteg országban elterjedt a mozgalom.
Bár Közép-Európában egyelőre nem túl népszerű a koncepció, sőt Románián kívül a térségben nincs Buy Nothing-csoport, Magyarországon is jól működnek azok a Facebook-csoportok, ahol ingyen lehet egymás között csereberélni. A Facebook-csoportok mellett itthon talán a Miutcánk nevű közösségi oldal jár a legközelebb a Buy Nothing elképzeléseihez, noha ott jóval kevésbé szigorúak a szabályok.
Kapcsolódó bejegyzések
Mitől olyan jó a körkörös gazdaság?
Ha minden a jelenlegi rend szerint megy tovább a világban, és a vállalatok számára a termelés és a profit marad a kizárólagosan meghatározó tényező, a fogyasztók pedig nem minimalizálják a fogyasztásukat, akkor a megoldatlan hulladékkérdés mellett hamarosan komoly nyersanyaghiánnyal is számolhatunk. Nemrégiben apokaliptikus szemléletek is felbukkantak a témában, amelyek szerint – még ha kissé túloznak […]
A Buy Nothing csoportok titka mindenesetre valószínűleg az, hogy nagyon jól szervezettek és szigorú szabályaik vannak: egyszerre csak egy lokális csoportba lehet belépni, és háromféle üzenetet lehet posztolni: felajánlani vagy kérni lehet valamilyen tárgyat, szolgáltatást vagy ráfordított időt, és köszönetet lehet mondani a segítségért.
Hillary Caruthers, a Lawrence Egyetem közgazdaságtudományi tanszékének adjunktusa szerint az élelmiszerek és egyéb javak árának emelkedése közepette a Buy Nothing megtalálhatja az utat, hogyan segítse hatékonyan a rászorulókat. A Buy Nothing közösségek további előnye, hogy csökkenthetik a természetes erőforrásainkra nehezedő, kollektív nyomást – írja a Qubit.
