Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hivatala zöld utat adott a közönséges lisztbogarak lárvájának emberi fogyasztására, így a közeljövőben akár ez a fenntartható fehérjeforrás is élelmiszereink összetevője lehet.
A lisztkukacok és más rovarok élelmezési célú tenyésztésének fenntarthatóságáról már többször írtunk, azonban ahogy azt korábban is jeleztük, ez még nem jelenti azt, hogy holnaptól csirkemell helyett kukacsalátát kell majd ennünk.
Egyfelől, például a lisztkukac esetében maximum a lisztben találkozhatunk vele eredeti formájában. Azok az élelmiszerek, melyekben megtalálható lehet majd egyszer, a lárvákat szárított és lisztté darált formában fogják tartalmazni. Másfelől a rovarfehérjét is tartalmazó élelmiszereken jelölni fogják ezt. Utóbbi már csak azért is lényeges, mert például a lisztkukac sok más élelmiszerhez hasonlóan allergén lehet, így akik például allergiásak a rákhúsra vagy a poratkákra, jobban teszik, ha elkerülik a lárvaevést.
Néhány európai cég már most is foglakozik a lisztkukacok tenyésztésével és feldolgozásával. A folyamat során a legtöbbször búzaliszttel vagy búzakorpával etetett, egyébként mindenevő rovarokat a betakarítás után alaposan leöblítik, majd forrásban lévő vízbe helyezik őket öt percre, ami alatt az állatok elpusztulnak. Ezután a kiszárítás kemencékben történik, mielőtt a rovarlárvák további feldolgozása kezdetét venné.
A feldolgozás után az eredetileg a mogyoróhoz hasonló ízű lárvák ízesíthetők, lisztkukacból készült termékeket gyártó cégek szerint szinte bármilyen főételt vagy akár desszertet is elő lehet állítani belőlük.
Az európaiak túlnyomó többsége elutasító jelenleg a rovarfehérjét is tartalmazó élelmiszerekkel szemben, azonban például a Parmai Egyetem kutatója, Giovanni Sogari szerint idővel megváltozhat az a mentalitás, mely a rovarok fogyasztásának gondolatát taszítónak tartja.
