A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) által vezetett kutatócsoport Environmental International című szaklapban megjelent tanulmánya az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta.
A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) utánkövetéses projekt adatain alapszik, melyben hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287 fő 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején pedig 123 környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal, többek között ADHD-val leginkább összefüggő két faktor. Emellett a gyerekek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése illetve a magasabb ADHD mutatója összefüggést mutat a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A prenatális időszak tehát nagyon fontos és érzékeny időszak az idegrendszer fejlődése szempontjából, ugyanis születés utáni időszak dohányfüstje és légszennyezettsége nem mutat ennyire szoros összefüggést a gyerek viselkedésével. Ezen kívül az ólomnak és réznek, a külső légszennyezettségnek való kitettség, valamint az egészségtelen étrend nagyobb számú viselkedési zavarral függött össze a későbbi fejlődésben.
Kapcsolódó bejegyzések
Brit szülészek és nőgyógyászok arra figyelmeztetik a kormányt, hogy tegyenek a levegőszennyezés ellen
A brit Szülészek és Nőgyógyászok Királyi Kollégiuma a Tiszta Levegő Napja – az Egyesült Királyság legnagyobb légszennyezési kampánya – alkalmából arra figyelmezteti a kormányt, hogy többet kell tennie a terhes nők és csecsemőik egészségének védelme érdekében a növekvő légszennyezéssel szemben. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások szerint a születés előtti légszennyezésnek való kitettség potenciálisan károsíthatja a […]
Protektív, tehát védőfaktorokat is azonosítottak a szakemberek: a többet alvó, egészségesen, mediterrán étrenddel táplált 6-12 éves gyerekek, akiknek a szülei jó családi és társas kapcsolatokat ápoltak, kevesebb internalizáló, vagyis a belső feszültséget elfojtó magatartási tünetet (elnémulás, fejfájás, szorongás vagy depresszió) mutattak.
(hvg.hu)
(fotó: pexels – JÉSHOOTS)
