A fejlődő országokban fokozott környezeti problémát jelent a márványpor, mely az építőiparban felhasznált alapanyag bányászatakor keletkezik. A por szennyezi a talajvizet és hozzájárul az levegő szállópor-koncentrációjához is.
Erre a problémára talált megoldást a győri Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének két munkatársa, dr. Lendvai László és dr. Dogossy Gábor, akik indiai kutatókkal közösen dolgoztak ki egy módszert a márványpor hasznosítására. Az erről szóló tanulmányt a Journal of Polymers and the Environment című tudományos folyóiratban adták közre.
Kapcsolódó bejegyzések
Avokádómagból evőeszköz
A Business Insider kisfilmje annak a vállalatnak a tevékenységét mutatja be, amely az avokádó magoknak az újrahasznosításáról gondoskodik.
Indiai kutatók kerestek meg bennünket azzal a felvetéssel, hogy dolgozzunk együtt egy közös alapkutatási projekten. Az építőiparban világviszonylatban a legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes kőzet, a márvány kitermelése során évi több száz millió tonna melléktermék, márványpor keletkezik. Ez sok helyütt, így India egyes részein is hatalmas környezeti problémát jelent. Kísérletsorozattal bizonyítottuk, hogy megfelelő hasznosítási lehetőség lenne, ha a márványport bioműanyagokban töltőanyagként alkalmaznánk
– részletezte dr. Lendvai László adjunktus.
A bioműanyagok szigorú definíció szerint azok, amelyek természetes anyagokból – tehát nem kőolajszármazékokból – készülnek, és hasznos élettartamukat követően lebomlanak. Ezek azonban jóval drágábbak, mint hagyományos társaik, így elterjedésük előállítási költségük csökkentésével segíthető. Erre széles körben elfogadott megoldás, ha ipari melléktermékekkel töltik meg őket úgy, hogy tulajdonságaik ne romoljanak, vagy csak annyira, hogy még a célnak megfelelő maradjon.
A márványpor ilyen jellegű alkalmazását vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy az általunk használt bioműanyag, a politejsav merevsége még jobb is lett, miközben a szilárdság, a szívósság és az alakváltozó képesség esetében nem mutatkozott meg egyértelmű tendencia.
– ismertette az adjunktus.
A kutatás az elmúlt években mind nagyobb hangsúlyt kapó körforgásos gazdaság kialakítása miatt is fontos, amely egy olyan rendszer, ahol nincs hulladék: az egyik folyamatban megtermelt termékek egy következő folyamat nyersanyagaivá válnak.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
A borítóképen Dr. Lendvai László, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa. Fotó: Májer Csaba József
