A koronavírus-járvány idejéből nem ismeretlen számunkra, hogy tünetmentesen is elszenvedhetünk betegségeket. Azonban az immunrendszer ekkor is elkezd antitesteket termelni a betolakodó ellen, és ezeket mérni lehet. Így megállapítható egy teszt segítségével, hogy oltásnak vagy korábbi megfertőződésnek köszönhetően kialakult-e védettség egy adott betegséggel szemben. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy miket érdemes kivizsgáltatni magunkon.

Mi a különbség az antitest és az antigén között?

Gyakran keverik a két kifejezést, de öntsünk tiszta vizet a pohárba, és tisztázzuk, hogy mi a különbség az antitest és az antigén jelentése között.

Az antigén egy idegen anyag vagy méreg, amely a szervezetbe kerülve immunválaszt vált ki. Ilyenek a vírusok, az allergének, a rákos sejtek, a baktériumok, a paraziták vagy akár a kémiai anyagok. Ezzel szemben az antitest a mi szervezetünkben termelődő fehérje (a B-limfociták felületén keletkezik), amely az idegen „betolakodó” hatására jelenik meg, és specifikusan kötődik az antigénhez, így semlegesítve azt.

Kapcsolódó bejegyzések

Autoimmun betegségek – A saját maga ellen forduló szervezet

Mitől alakulnak ki az autoimmun betegségek, milyen változataik vannak, és mit tehetünk ellenük?

Ha egy antigén már korábban bejutott a szervezetbe, és arra az immunrendszer antitesteket termelt, akkor ezek az antitestek továbbra is „készenlétben állnak”, ha ugyanaz az antigén bejutna a szervezetbe, hogy azt azonosítsák, megtámadják és elpusztítsák. Amennyiben a szervezet felismer egy vírust vagy baktériumot, akkor újabb megfertőződés esetén már kevésbé lesz kiszolgáltatott ugyanazzal a betegséggel szemben. A hagyományos oltások is ezen az elven működnek. A betegnek a vírus legyengített verzióját adják be, amelyet a szervezet könnyedén legyőz az antitestek termelésével, majd amikor a páciens elkapja a betegséget, az immunrendszer már ismeri a vírust, és könnyedén képes védekezni ellene. Ez nem minden esetben azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesz beteg az illető, viszont biztos, hogy enyhébb lesz a kór lefolyása.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a koronavírus idején megjelent mRNS-vakcinák nem ezen az elven működnek. Ebben az esetben a szervezet maga hozza létre a tüskefehérjét a bejuttatott genetikai információnak (mRNS) köszönhetően, megismertetve vele a testet, amely készen áll a betegséggel szemben, ha megfertőződne a páciens. Maga a tüskefehérje nem ártalmas a szervezetre.

Tehát az antitesttesztekkel azt vizsgáljuk, hogy a szervezet találkozott-e az adott kórokozóval, és kifejlesztett-e ellene immunválaszt.

COVID-19

Senkinek sem kell bemutatni ezt a kórt. Mivel a betegség nem régen jelent meg, a vele szembeni hosszú távú immunitásról még nincs kellő információnk, de antitestteszttel megállapítható, hogy a szervezet átesett-e már a betegségen. Ez akkor lehet lényeges, ha nem jelentkeztek egyértelmű tünetek: a lázon, torokfájáson, köhögésen kívül a szaglás és az ízlelés elvesztése.

Hepatitis B

A Hepatitis B egy májgyulladást okozó vírus. Ha a gyulladás rövid lefolyású, akkor akut megbetegedésről beszélünk, ha hosszú a betegség időtartama, akkor krónikus májgyulladásról van szó. A betegség fertőzött testnedvekkel terjed, mint például a vér, illetve szexuális úton (ondóval, hüvelyváladékkal). A tünetei közé tartoznak: hasi fájdalom, hányás, hányinger, láz, sárgaság, sötét vizelet.

Akkor is terjedhet, ha az orvosi eszközök nincsenek kellő mértékben sterilizálva, a tűket és a fecskendőket újra felhasználják. Ez azonban Európában igen ritka ok. Az intravénás kábítószert (heroint) fogyasztók, a közös tűket és fecskendőket használók nagyobb veszélynek vannak kitéve. De ebbe a csoportba tartoznak a vérrel érintkező egészségügyi dolgozók is, illetve azok, akik Hepatitis B vírussal fertőzött beteggel élnek egy háztartásban, akiknek a szexuális partnerük beteg, illetve a betegségben szenvedő anyák szülte gyerekek.

A Hepatitis B ellen van védőoltás, a betegség gyógyítható.

HIV

Ez a szexuális úton terjedő betegség az immunrendszer gyengítésével támadja meg a szervezetet, így nemcsak egy szervet érint, hanem a teljes szervezetet. A legyengült immunrendszernek köszönhetően a beteg nem képes teljes mértékben védekezni az antigének ellen, így bármilyen baktérium, gomba, vírus, egysejtű vagy féreg is megtámadhatja a nagy mértékben legyengült szervezetet. Mivel a test védekezőképessége gyakorlatilag megszűnik, könnyebben megjelennek a rosszindulatú daganatok is.

A tudomány jelenlegi állása szerint nincs ellene védőoltás, mert jól álcázza magát, és nagyfokú változatossággal rendelkezik. De mivel álcázza magát? A HIV kódol egy úgynevezett reverz transzkriptáz enzimet (fordított átíró enzim), amely a HIV RNS-ét DNS-re írja át, amely képes az emberi DNS-be beilleszkedni.

Azonban nem terjed sem szúnyoggal, sem cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés), sem használati tárgyakkal. Emellett uszodavízzel, étellel, ívóvízzel, közös evőeszközzel, WC-használattal, verejtékkel, könnyel, kézfogással sem terjed.

A megfertőződés tünetegyüttese hasonlít az influenzáéhoz. Gyengeség, láz, torokfájás, izom- és ízületi fájdalmak jelentkezhetnek.

A HIV és az AIDS ugyanaz?

„A HIV-fertőzés egyik stádiuma az AIDS, az a súlyos immunhiányos állapot, melyben az immunrendszer romokban hever, a szervezet nem tud védekezni a fertőzések, kórokozók ellen, így olyan betegségek alakulnak ki, melyek normális védekezőrendszerű embereknél ritkán. Az AIDS-stádium átlagos időtartama 0,5–2 év, amely a fertőzöttek halálával végződik. Egyeseknél már pár év alatt kifejlődik ez a végstádiumú állapot, míg mások évtizedekig tünetmentesek maradnak gyógyszeres kezelés nélkül is” – írja a semmelweis.hu.

A HIV szexuális úton terjed – függetlenül a páciens nemi irányultságától (hetero- vagy homoszexualitás) – fertőzött hüvelyváladékkal vagy ondóval, illetve kábítószer használat esetében közös tű és fecskendő használatával. Ezenkívül a fertőzött terhes anya a méhlepényen keresztül átadhatja a betegséget magzatának, vagy a baba a születése után a szoptatások során az anyatejjel megfertőződhet.

A betegség ugyan nem gyógyítható, de jól karbantartható. A vírust nem lehet teljesen eltüntetni a szervezetből, és megfelelő kezelés mellett az immunrendszer lassú gyengülése is megfigyelhető. Maga a vírus nem okoz halált, ez a legyengült immunrendszer miatt fellépő súlyos betegségek folytán következik be.

A megelőzés leghatásosabb módja az óvszer használata az orális és az anális közösülések során is. Emellett érdemes gyermekvállalás előtt leteszteltetni magatokat és erre a partnereteket is megkérni.

Ide kattintva megtalálod, hol végeznek (anonim) szűrést az országban.

Bárányhimlő

Óvodáskorából mindenkinek ismerősen csenghet ez a betegség, amelyre 2019-ben kötelező oltást vezettek be a kisgyermekek számára. Legfőképpen a 3–10 éves korosztály van kitéve a kórnak, amely cseppfertőzéssel terjed, főleg a közös használati tárgyak révén.

Kapcsolódó bejegyzések

Bárányhimlő: minden, amit tudnod kell róla

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség.

Hólyagos, viszkető kiütéssel járó betegség. Rendkívül ragályos, akár 2 hét is lehet a lappangási ideje. Azoknál a felnőtteknél, akik kisgyermekkorukban nem fertőződtek meg, vagy nem kaptak védőoltást, a betegség súlyosabb lefolyású, mint a gyerekeknél. Azonban fontos hangsúlyoznunk, hogy gyermekkorban is jelentkezhetnek komoly szövődmények.

Amennyiben a gyermekünk elkapta a bárányhimlőt, biztosítsunk számára ágynyugalmat, és csillapítsuk a lázát. A vírusfertőzés jelenleg még nem kezelhető, meg kell várni, amíg leszáradnak a kiütések.

Legjobb megelőzés a védőoltás, amelyet felnőttként is beadathatunk magunknak, ha nem estünk át a betegségen.

Lyme-kór

A kullancsok által terjesztett betegséget egy baktérium okozza, amely krónikus, több szervre is kiható fertőzést okoz. A kórokozó a kullancs csípésével, a rovar nyálával kerül be az emberi szervezetbe. A betegség évekig, sőt akár évtizedekig lappanghat a testben, mert a baktérium képes megváltoztatni az antigén szerkezetét, így „alakváltóként” sokáig észrevétlen marad.

A betegség legjellemzőbb tünete a vándorló bőrpír, az erythema chronica migrans (ECM), amely a csípés környékén – és később máshol is – 5 cm körüli átmérőjű gyűrű- vagy kokárdaszerű bőrpírként jelenik meg, ez egy idő után eltűnik, majd táguló koncentrikus körökben újra megjelenik – olvasható a Budai Egészségközpont oldalán.

De tünetei közé tartozik a szívizomgyulladás, valamint olyan idegrendszeri tünetek, amelyek során zsibbadás, bénulás, feledékenység, fáradékonyság, fájdalom jelentkezik. Illetve ízületi gyulladás is kialakulhat, legjellemzőbben a térdben, amely kis szünet után újra ugyanott vagy máshol megjelenik.

A Lyme-kór, amennyiben időben észreveszik, elég jól gyógyítható antibiotikumos kezeléssel. A legjobb természetesen ebben az esetben is mindent megtenni a megelőzésért. Ligetes, erdős területeken, kirándulások és túrázások során kullancsriasztóval érdemes védekezni a vérszívó ellen. Javasolt hosszú, zárt ruházatot viselni és a programot követően az egész testet alaposan átnézni. Főként a hajlatokban (a hónaljban, a nyakon, a térdhajlatban stb.) szeret megbújni, ezeknek érdemes nagyobb figyelmet szentelni. A kirándulás során használt ruhákat, táskákat és eszközöket pedig ki kell mosni, mert még ezekből is előmászhat.

Amennyiben kullancsot találnánk magunkban, kullancscsipesszel vagy kullancskiszedő kanállal gyors és határozott mozdulattal kell eltávolítani, hogy az állat teste ne szakadjon bele a sebbe. Nem szabad nyomogatva, tekergetve eltávolítani, mert fontos, hogy ne legyen ideje megfertőzni minket. Utána hetekig figyelni kell a sebet.

A kullancs kiszedéséről itt tekinthető meg oktatóvideó.

A Lyme-kór ellen jelenleg nincsen védőoltás.

Mikor érdemes antitesttesztet végeztetni?

1. Tünetmentes fertőzés gyanúja esetén.
2. Utazás vagy munkavállalás során, ugyanis bizonyos országok vagy munkahelyek megkövetelhetik a korábbi fertőzések igazolását.
3. Immunitás meghatározására, hogy kiderüljön, a szervezet megfelelő immunválaszt alakított-e ki az oltásnak köszönhetően.
4. Tudományos kutatás érdekében.