A legfrissebb Élelmiszer-fenntarthatósági Index (FSI) szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a G20-országoknak van még hová fejlődniük az élelmiszer-fenntarthatóság terén. A nem rég közzétett indexet az Economist Intelligence Unit (EIU) és a Barilla Center for Food and Nutrition (BCFN) állította össze. Az index a G20-tagállamok teljesítményét mutatja be az élelmiszer-fenntarthatóság három pillérének kezelése terén. Ezek közé tartozik az élelmiszerpazarlás, a fenntartható mezőgazdaság és a táplálkozási kihívások. Összességében az index arra a következtetésre jutott, hogy a G20-államok többségének jelentős javítanivalója van. Mindhárom értékelési pillér esetében csak Kanada és Japán került a felső kvartilisbe.
Az idén negyedik alkalommal kiadott FSI az EIU és a BCFN által kidolgozott rangsor azt méri, hogy az országok hogyan közelítik meg az élelmiszer-fenntarthatóságot és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet. Célja továbbá, hogy megvizsgálja az országok élelmiszerrendszereinek egészségét és inkluzivitását.
A legfrissebb eredmények a G20-ak tagjaira vonatkoznak, de novemberben egy 78 államot tartalmazó, kibővített változatot is közzétesznek. A jelentést összeállító szakértők először a G20-államokra összpontosítottak, mivel a világ leggazdagabb országai felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb részéért, a világ szén-dioxid-kibocsátásának 75%-áért felelősek.
Az FSI szerint kizárólag Kanada és Japán ért el mindhárom pilléren magas pontszámot a vizsgált országok közül. Mellettük Ausztrália, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság is jól teljesített. A kutatók kapcsolatot figyeltek meg egy ország általános FSI-pontszámai és az SDG-k, az emberi fejlődési index (HDI) terén elért előrehaladásuk között. Az Egyesült Államok azonban jelentős kivételt képezett a tendencia alól, mivel az FSI-je a G20-államok között a legalacsonyabbak közé tartozott. Ennek fő oka a magas húsfogyasztás, ami hatalmas mezőgazdasági földhasználatot jelent. Az alacsony helyezésű nemzetek közé tartozik még Indonézia és Szaúd-Arábia, amelyek az élelmiszerpazarlás és a vízpazarlás mérőszámai alapján rosszul teljesítettek.
Ami a célok kitűzését illeti, Argentína, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok tett a legambiciózusabb vállalásokat az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemre. Ezek az országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig 50%-kal felére csökkentik a jelentlegi világszinten évi 931 millió tonnányi élelmiszer-pazarlást. A G20-országok fele azonban még mindig nem vezetett be kötelező érvényű jogszabályokat az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem érdekében, és egyikük sem rendelkezett semmilyen ellenőrzési mechanizmussal.
Az index szerint a G20-ak élelmiszerrendszereinek az egészségügy terén is fontos lépéseket kell tenniük. Az Egyesült Államokat a túlzott húsfogyasztás miatt emelték ki ismét, amely hozzájárul a várható élettartam csökkenéséhez és a táplálkozással összefüggő betegségek magas szintjéhez, valamint a föld- és vízkészletekre nehezedő további nyomáshoz. Ha az országok ösztönöznék az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet, amely növeli a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, 15%-kal lehetne csökkenteni az idő előtti halálozást. Ezzel egy időben a kibocsátás is 13%-kal csökkenthető lenne. Valamennyi G20-tagállam rendelkezik étrendi iránymutatással, de közülük csak 4-ben szerepelt a fenntarthatóság az egészséges táplálkozás részeként.
Dr. Marta Antonelli, a BCFN kutatási vezetője szerint a G20-államoknak vezető szerepet kell vállalniuk az élelmiszerek fenntarthatósága terén.
(fotó: pexels – Adonyi Gábor)
