A kormányoknak tudományos alapú stratégiákat kell kialakítaniuk a világjárvány által előidézett gazdasági válság, valamint a digitális és fenntarthatóbb gazdaságokra való áttérés érdekében – közölték a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) miniszteri találkozójának szakértői hétfőn.
Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődési Központjának igazgatója és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Hálózatának elnöke kifejtette, hogy az országoknak ambiciózus klímapolitikai célok és a globális gazdaság újraindításához szükséges beruházások mellett kell elköteleződniük. A fenntarthatósági céloknak is technológiailag, tudományosan és a gazdaságilag is megalapozott többéves forgatókönyveken kell alapulniuk. A tudományos alapú megközelítésre való felhívása azért is kiemelten fontos, mert a globális válság tovább rombolta a közvélemény tényeken alapuló politikákba vetett bizalmát.
A COVID-19 egészségügyi válság recesszióba taszította a világgazdaságot, és a hosszú távú hatásait egyre nehezebben lehet előre jelezni, mivel a fertőzések második és harmadik hullámai épp elérték Európát és Észak-Amerikát.
Többek között az EU, Japán és Kína kormányaihoz hasonlóan, az OECD politikai szakértői is azt prognosztizálják, hogy a válság után a gazdaságok újraindítása érdekében digitális és zöld transzformációra van szükség.
Angel Gurría, az OECD főtitkára a küldötteknek azt mondta, hogy
A COVID-19 utáni világ digitálisabb lesz, de befogadóbbnak és fenntarthatóbbnak is kell lennie.
Számos OECD-ország már most ebbe az irányba halad. Az OECD becslései szerint 37 tagállama 312 milliárd eurót tervez befektetni a zöld technológiákba, a megújuló energiákba és a fenntartható közlekedésbe. Ez Gurría szerint azonban még nem elég.
Az EU stratégiája a zöld megállapodáson alapul, amely egy átfogó politika, amelynek célja, hogy 2050-re elérjék az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátását, és hogy a gazdasági növekedés a természeti erőforrások kiaknázása nélkül legyen fenntartható. Ezen a héten Japán is bejelentette arra vonatkozó tervét, hogy elérje a nulla kibocsátás 2050-ig. Kína ugyanezt tervezi 2060-ra. A helyzet az USA-ban a jövő heti elnökválasztás eredményétől függ. Donald Trump elnök kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből (ez a lépés a november 3-i választás utáni napon véglegessé válik), de ellenfele, Joe Biden megfogadta, hogy megválasztása esetén „Green New Deal”-t indít.
(fotó: oecd.org)
