Élményszerű, életre nevelő oktatás zajlik a mintegy húsz éve alapított gödi Búzaszem Iskolában, amelynek tanulói a nyolcadik osztályig mobilt, tabletet sem használnak – derült ki Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásából.
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban a gödi Búzaszem Iskola alapítójával és igazgatójával, Horváth Szilárddal beszélgetett arról, hogy az intézményben miként fejlesztik a gyerekeket népdalok, -táncok és -mesék, valamint népi kézműves foglalkozások segítségével a 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényeinek megfelelően.
Kapcsolódó bejegyzések
A környezeti nevelés újabb irányzatairól: játék és művészet a természetben
A legújabb nevelési irányzatok más megvilágításba helyezik a természettel való kapcsolódást. De hogyan?
Áder János felidézte, hogy húsz esztendeje hét gyermek részvételével indult a katolikus egyház által működtetett iskola, de ma már előfordul a négyszeres túljelentkezés is. Hozzáfűzte, hogy mindez annak köszönhető, hogy a szülők, a pedagógusok és gyerekek igazi közösségként működnek, s az organikus pedagógia elve mentén folyik az oktatás.
Horváth Szilárd elmondta: céljuk az, hogy megtalálják minden egyes gyerekben a tehetséget, „az eszményt, ami felé megy, amit a Jóisten belé tett”. Az alapító beszámolt arról, hogy az iskolában a gyerekek óráinak harmada művészeti, leginkább népművészeti, ami nemcsak az érzelmi intelligencia fejlesztésében, hanem azért is fontos, mert így nemzeti identitásukban erős gyerekek kerülnek ki az iskolából. Aki zenél és táncol, mindenben jobb lesz, még matematikában és szövegértésben is, ezt kutatások igazolják, a nemzeti identitás megőrzéséhez, erősítéséhez pedig érdemes visszanyúlni eleinkhez.
Kapcsolódó bejegyzések
Tudta, hogy hány méhecske élete munkája kell 1 kiskanál mézhez? A gyerekek már tudják!
A rendhagyó tanórán a diákok különleges természeti jelenségekről és érdekességekről beszélgettek Áder Jánossal.
A korábbi köztársasági elnök szóba hozott egy bostoni kutatást, amely szerint a gyerekek nagy mértékű képernyőhasználata leépíti a személyiséget, türelmetlenebbé, agresszívabbá teszi a diákokat, és csökkenti az agyi kapacitást.
Ennek kapcsán Horváth Szilárd arról is szólt, hogy a Búzaszem Iskolában a nyolcadik osztály első félévéig – a szülőkkel való megállapodás eredményeként – nem kapnak a gyerekek „szórakoztató központokat” a kezükbe, azaz nem használnak okostelefont és tabletet. „Virágoznak a kapcsolatok a családban és a gyerekek között is” – hívta fel a figyelmet a képernyőzés késleltetésének hasznára, hozzátéve azt is, hogy a siker elképzelhetetlen a családokkal való együttműködés nélkül.
A teljes beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)
Fotó: Canva