A tudósok érdekes állítást tettek közzé, amikor összefüggésbe hozták a középkori háborúkat a jobb levegőminőséggel.
A híres mongol uralkodó, Dzsingisz kán nagy hódításairól vált híressé, amelynek eredményeként a mongolok egészen a Kárpát-medencéig jutottak. Kutatók nemrégiben arra vállalkoztak, hogy megállapítsák, vajon a híres és hírhedt uralkodó idején, vagyis a 12. és 13. század fordulóján elhalálozott emberek tömegei befolyásolták-e a Föld éghajlatát.
Annak megállapítására, hogy milyen következményekkel járhattak a nagy háborúk, a kutatók az Antarktiszról származó jégmagokat elemezték. Ennek során rávilágítottak a légkör széntartalmának hirtelen csökkenésére. Ez 1200 és 1470 között következett be, ami egybeesik két demográfiailag igen jelentős eseménnyel: az európai fekete halállal, azaz a pestissel és Dzsingisz kán seregeinek pusztításaival.
Kapcsolódó bejegyzések
Földtörténeti korok éghajlata
Aki komolyabban szeretne eligazodni a földtörténeti időszakokban, és érdekli, hogy a Föld életében eddig milyen éghajlatváltozások voltak jellemzők, annak ajánljuk szíves figyelmébe az alábbi, jól áttekinthető összefoglalást az Országos Meteorológiai Szolgálat weboldaláról.
Emellett a kutatók egy második csökkenést is észleltek. Ez az 1560 és 1680 közötti évekre tehető, mely időszakban két esemény is előidézhette ezt a helyzetet: az egyik az amerikai kontinens meghódítása, a másik a Ming-dinasztia bukása Kínában. A kutatócsoport tagjai által felállított egyik elmélet szerint az emberek tömeges halála az erdőirtás és egyéb káros emberi tevékenység csökkenéséhez vezetett. Ez pedig jótékonyan hatott a légkörbe jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkenésére. A bolygónkat érintő globális problémákkal, azon belül is a napjainkban leginkább megoldásra váró klímaváltozással, az idei Planet Budapest 2023 rendezvény is kiemelten foglalkozott.
Az évszázadok mezőgazdasági térképei és demográfiai statisztikái alapján végzett modellezéssel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a négy említett esemény közül a mongol invázió volt az, amely a legnagyobb hatást gyakorolta a szén-dioxid-kibocsátásra. Mindez a 12. század végén és a 13. század elején kezdődött, és feltehetően 1380-ig tartott. A mongol támadásokban több millió ember vesztette életét, melynek következtében 142 ezer négyzetkilométernyi erdő nőtt vissza természetes módon a tudósok szerint. Ez 684 millió tonna szén-dioxidot távolíthatott el a légkörből.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: az emberi tevékenység a klímaválság okozója
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagykanizsán beszélt fenntarthatósági kérdésekről.
Az összegyűjtött adatok további elemzése azt mutatta, hogy a mongol invázió, azaz a háborúkhoz kapcsolódó kibocsátáscsökkenés és a világ más részein bekövetkezett növekedés között egyensúlyt lehetett elérni.