Egymilliárd évente egyszer történik ilyen az evolúcióban
Egymilliárd évente egyszer történik ilyen az evolúcióban

Két külön élőlényből egy új jött létre azáltal, hogy az egyik bekebelezte a másikat. A legutóbbi hasonló jelenségnél, a Földön megjelentek a növények.

Ritka természeti eseményt figyeltek meg a Kaliforniai Egyetem tudósai. A regisztrált evolúciós változás a számítások szerint nagyjából egymilliárd évente zajlik le. A Cell és a Science folyóiratokban publikált tanulmány szerint, két életforma egyesülését sikerült nyomon követniük, és ilyesmi legutóbb a növények megjelenésekor történt – írja a New Atlas.

A jelenséget a tudomány elsődleges endoszimbiózisnak nevezi. A folyamat során egy sejt egy másikat kebelez be, majd azt saját szervként kezdi el használni. Cserébe a gazdaszervezet tápanyagot, energiát és védelmet biztosít a számára, ami végül oda vezet, hogy a bekebelezett sejt már nem képes az önálló életre, és a gazdaszervezet szervévé válik.

A földi élet 4 milliárd éves történetében az elsődleges endoszimbiózis a feltételezések szerint csak kétszer fordult elő, és mindegyik alkalom hatalmas áttörést jelentett az evolúció számára. Az első esemény körülbelül 2,2 milliárd évvel ezelőtt következett be, amikor egy ősbaktérium lenyelt egy baktériumot, amelyből mitokondrium lett. Ez a speciális energiatermelő sejtszervecske alapjaiban tette lehetővé, hogy az élet minden összetett formája kialakulhasson.

A második alkalomra körülbelül 1,6 milliárd évvel ezelőtt került sor, amikor a fejlettebb sejtek némelyike ​​elnyelte a cianobaktériumokat, amelyek energiát tudtak gyűjteni a napfényből. Ebből lettek a kloroplasztiszok, vagyis a fotoszintézist végző növényi és eukarióta algasejtekben található sejtszervecskék.

A kutatók most egy hasonló eseményt figyelhettek meg. A Braarudosphaera bigelowii nevű algafaj bekebelezett egy cianobaktériumot, amely lehetővé teszi számukra, hogy olyasmit tegyenek, amire az algák és általában a növények általában nem képesek: közvetlenül a levegőből kötik meg a nitrogént, és más elemekkel kombinálva hasznosabb vegyületeket hoznak létre.

A nitrogén kulcsfontosságú tápanyag, és általában a növények illetve az algák a különálló baktériumokkal való szimbiotikus kapcsolatokon keresztül jutnak hozzá. A kutatók röntgen segítségével világították át az algát, és azt találták, hogy a növekedése összhangban van a benne lévő atelocyanobacterium thalassa (Ucyn-A) nevű baktérium növekedésével. Ez közvetlen bizonyítékot jelent az elsődleges endoszimbiózis működésére. A kutatók tovább vizsgálják majd az új élőlényt, hogy még többet tudjanak meg az evolúció működéséről.

A tudományos élet hazai képviselői a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is részt vettek. Az élővilágunkkal kapcsolatban, számos értékes előadás és innovatív megoldás hangzott el a rendezvényen.

(HVG / New Atlas)

Fotó: Canva

search icon