Az, hogy hogyan, milyen körĂŒlmĂ©nyek között termelnek egy növĂ©nyt, erĆsen befolyĂĄsolhatja a termĂ©ny beltartalmi Ă©rtĂ©kĂ©t, ahogyan az ĂĄllati termĂ©kek összetevĆire is hat az ĂĄllattartĂĄs, a takarmĂĄnyozĂĄs mĂłdja. Mit szĂĄmĂt ez, Ă©s mi a tanulsĂĄg?
Az ördög a részletekben rejlik
Amikor a növĂ©nytermesztĂ©s mĂłdjĂĄrĂłl beszĂ©lĂŒnk, fontos, hogy ne pusztĂĄn a bio vs. nem bio kettĆssĂ©gben gondolkodjunk. Az olyan tĂ©nyezĆk, hogy pĂ©ldĂĄul törtĂ©nik-e talajforgatĂĄs a termelĂ©s sorĂĄn, vagy alkalmaznak-e mƱtrĂĄgyĂĄkat, igen nagy hatĂĄsĂșak. E tevĂ©kenysĂ©gek megtĂ©pĂĄzzĂĄk a talaj gombaközössĂ©geit, melyeknek meghatĂĄrozĂł szerepĂŒk van abban, hogy milyen anyagok jelennek meg a növĂ©nyekben. A hĂĄttĂ©rben az ĂĄll, hogy rengeteg növĂ©ny gyökĂ©r-gomba– (mikorrhiza) kapcsolatokat tart fenn, melyeken keresztĂŒl a kĂ©t Ă©lĆlĂ©nycsoport anyagokat szĂĄllĂt egymĂĄsnak.
KĂ©p: canva
A konvencionĂĄlis termelĂ©sben ĂĄltalĂĄnos a mƱtrĂĄgyĂĄk, a kĂŒlönfĂ©le növĂ©nyvĂ©dĆ szerek alkalmazĂĄsa Ă©s a szĂĄntĂĄs, a talajforgatĂĄs. Ez utĂłbbi a biotermelĂ©si rendszerekben is elterjedt (pĂ©ldĂĄul a gyomok kordĂĄban tartĂĄsĂĄra), azonban kedvezĆtlenĂŒl hathat a talajĂ©letre, Ăgy a fitokĂ©miai anyagok (lĂĄsd alĂĄbb) megjelenĂ©sĂ©re is. AkĂĄr bio-, akĂĄr konvencionĂĄlis termelĂ©srĆl van szĂł, a talaj szervesanyag-tartalmĂĄt növelĆ komposzt Ă©s mulcs alkalmazĂĄsa elĆnyös a beltartalom szempontjĂĄbĂłl is.
KĂ©p: canva
Ăppen ezĂ©rt Ă©rdemes a talajegĂ©szsĂ©get szem elĆtt tartva vizsgĂĄlni a kĂ©rdĂ©st. Mivel leginkĂĄbb a bio- Ă©s a nem biotermelĂ©s összehasonlĂtĂĄsĂĄrĂłl Ă©rhetĆk el informĂĄciĂłk, a következĆkben ezekre fĂłkuszĂĄlunk. Mint lĂĄtni fogjuk, mĂ©g Ăgy is kimutathatĂłk kĂŒlönbsĂ©gek, pedig sok biotermelĂ©si rendszer sem felel meg a valĂłban fenntarthatĂł, termĂ©szetkĂmĂ©lĆ mezĆgazdasĂĄg követelmĂ©nyeinek (mivel nem fektetnek kellĆ hangsĂșlyt pĂ©ldĂĄul a talajegĂ©szsĂ©gre).
Mik azok a fitokĂ©miai anyagok? NövĂ©nyek ĂĄltal termelt kĂ©miai anyagok. Ilyenek pĂ©ldĂĄul azok az Ășgynevezett mĂĄsodlagos anyagcseretermĂ©kek, melyeket gyakran az Ćket megtĂĄmadĂł, elfogyasztani szĂĄndĂ©kozĂł lĂ©nyek ellen ĂĄllĂtanak elĆ vĂ©dekezĂ©skĂ©nt.
Ăs az ĂĄllati termĂ©kek?
Egy tanulmĂĄny annak a közvetett bizonyĂtĂ©kait jĂĄrta körĂŒl, hogy a gyepre alapozott ĂĄllattartĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł termĂ©kek egĂ©szsĂ©gesebbek-e. A kutatĂłk arra jutottak, hogy a legeltetett ĂĄllatok hĂșsĂĄnak összetĂ©telĂ©ben nem pusztĂĄn az jelentheti a nagy kĂŒlönbsĂ©get, hogy gyepre alapozott tartĂĄsrĂłl van-e szĂł, hanem az is nagy kĂ©rdĂ©s, hogy mennyire vĂĄltozatos fajösszetĂ©telƱ a gyep, amelynek növĂ©nyeit az ĂĄllat fogyasztja, mivel a fitokĂ©miai anyagok a hĂșsba Ă©s a tejbe is bejuthatnak. Fajgazdag gyepekre alapulĂł tartĂĄs esetĂ©n a hĂșs Ă©s a tej gazdagabb bioaktĂv fitokĂ©miai anyagokban, Ăgy ezek egĂ©szsĂ©gesebbek.
JelentĂ©ktelen vagy ĂłriĂĄsi kĂŒlönbsĂ©gek?
Ez attĂłl fĂŒgg, hogy milyen kĂ©miai anyagrĂłl van szĂł. Sok kutatĂĄs ĂĄttekintĂ©sĂ©bĆl az derĂŒlt ki, hogy a bio- Ă©s a nem biotermelĂ©si rendszerek között a makrotĂĄpanyagok terĂ©n nem jellemzĆk nagy kĂŒlönbsĂ©gek a növĂ©nyeknĂ©l. A mikrotĂĄpanyagok (a vitaminok Ă©s az ĂĄsvĂĄnyi anyagok) szempontjĂĄbĂłl nagy hatĂĄsa van az alkalmazott fajtĂĄnak/vĂĄltozatnak, valamint az alkalmazott mezĆgazdasĂĄgi gyakorlatoknak. A legkifejezettebb eltĂ©rĂ©s a fitokĂ©miai anyagok esetĂ©ben tapasztalhatĂł: a biotermelĂ©sbĆl szĂĄrmazĂł növĂ©nyek ezekbĆl jĂłval többet tartalmaznak.
Sok tĂ©nyezĆ befolyĂĄsolja a beltartalmi Ă©rtĂ©ket, többek között a termelĂ©s helye, az Ă©ghajlat, a talajadottsĂĄgok, a termelĂ©si mĂłdszer, az alkalmazott fajta vagy vĂĄltozat, sĆt, mĂ©g a növĂ©nytermesztĂ©si szezon sajĂĄtossĂĄgai is.
A fitokĂ©miai anyagok hatĂĄsai közĂ© tartozik a fehĂ©rjeoxidĂĄciĂłtĂłl Ă©s a lipidperoxidĂĄciĂłtĂłl valĂł vĂ©delem. Ez azĂ©rt kĂŒlönösen Ă©rdekes, mert e kĂ©t folyamat összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł szĂĄmos betegsĂ©ggel, köztĂŒk a daganatos megbetegedĂ©sekkel. Azok a kutatĂĄsi eredmĂ©nyek, amelyek alapjĂĄn a vörös hĂșsokat potenciĂĄlisan rĂĄkkeltĆnek Ă©s egĂ©szsĂ©gĂŒgyi szempontbĂłl mĂĄs okokbĂłl is kedvezĆtlennek tekintik, nem veszik figyelembe az eltĂ©rĆ beltartalmi Ă©rtĂ©keket, Ă©s azt sem, hogy az Ă©tkezĂ©sek sorĂĄn a velĂŒk egyĂŒtt fogyasztott többi Ă©lelemmel hogyan hatnak egymĂĄsra. Pedig az emberi egĂ©szsĂ©gre valĂłsĂĄgosan gyakorolt hatĂĄs ezek nĂ©lkĂŒl nem Ă©rthetĆ meg. Ăs arrĂłl se feledkezzĂŒnk meg, hogy a gyepre alapozott ĂĄllattartĂĄs termĂ©szetkĂmĂ©lĆ, fenntarthatĂł mezĆgazdasĂĄgi- Ă©s Ă©lelmiszer-rendszerekbe is jĂłl beilleszthetĆ ĂĄllatitermĂ©k-elĆĂĄllĂtĂĄsi mĂłd!
KĂ©p: canva
KĂ©retlen rĂĄadĂĄs
A konvencionĂĄlis termelĂ©ssel nem csak az a gond, hogy egyes anyagokbĂłl kevesebbet tartalmaznak a termĂ©nyek. Az ilyen termelĂ©sbĆl szĂĄrmazĂł növĂ©nyeknĂ©l gyakran kimutathatĂłk vegyszermaradvĂĄnyok Ă©s nehĂ©zfĂ©mek, valamint antibiotikumokra rezisztens baktĂ©riumok is elĆfordulnak. Mindezek nyilvĂĄnvalĂłan kedvezĆtlenek az emberi egĂ©szsĂ©gre nĂ©zve. Az alacsonyabb C-vitamin-tartalom magasabb nitrĂĄttartalommal pĂĄrosulva kĂŒlönösen szerencsĂ©tlen: Ă©pp a C-vitamin vĂ©dene ugyanis a nitrĂĄt kedvezĆtlen hatĂĄsaitĂłl.
KĂ©p: canva
ĂlelemtermelĂ©s Ă©s egĂ©szsĂ©g
A tanulsĂĄg tehĂĄt az, hogy kedvezĆ hatĂĄsai vannak a termĂ©szetkĂmĂ©lĆ termelĂ©snek az Ă©lelem beltartalmĂĄra, ha a makrotĂĄpanyagok mögĂ© nĂ©zĂŒnk. A fitokĂ©miai anyagok, melyek tĂĄmogatjĂĄk az emberi egĂ©szsĂ©get, nagyobb mennyisĂ©gben vannak jelen a biotermelĂ©sbĆl szĂĄrmazĂł termĂ©nyekben. A kutatĂłk ugyanakkor megjegyzik, hogy a fitokĂ©miai anyagok fokozott bevitelĂ©nek legalapvetĆbb mĂłdja az, ha több (Ă©s többfĂ©le) növĂ©nyt fogyasztunk.
A mezĆgazdasĂĄgi Ă©lelmiszer-rendszereink szĂĄmos mĂłdon befolyĂĄsoljĂĄk az egĂ©szsĂ©gĂŒnket. Az agroökolĂłgiai â tehĂĄt az ökolĂłgiai folyamatokra, a sokfĂ©lesĂ©gre, a helyi lĂ©tforrĂĄsokra Ă©pĂtĆ, kevĂ©sbĂ© inputintenzĂv Ă©s a tĂĄrsadalmi aspektusokra is nagy hangsĂșlyt fektetĆ â megközelĂtĂ©sek többszörösen kedvezĆk lehetnek az emberi egĂ©szsĂ©g megĆrzĂ©se Ă©s az ökolĂłgiai vĂĄlsĂĄg mĂ©rsĂ©klĂ©se szempontjĂĄbĂłl. A környezetĂŒnk Ă©s az emberi egĂ©szsĂ©g szorosan összefĂŒgg egymĂĄssal. Fel kell hagynunk azokkal a termelĂ©si gyakorlatokkal, amelyek egĂ©szsĂ©gtelen Ă©s környezetpusztĂtĂł Ă©lelmet hoznak lĂ©tre!
A fenntarthatĂłsĂĄggal Ă©s azzal, hogy mi mit tehetĂŒnk bolygĂłnk vĂ©delmĂ©Ă©rt kiemelten foglalkozott a nemrĂ©g vĂ©get Ă©rt Planet Budapest 2023 FenntarthatĂłsĂĄgi ExpĂł is.
Kiemelt kép: canva
Irodalmak
- Montgomery, D. R. & Biklé, A. (2021) Soil health and nutrient density: beyond organic vs. conventional farming. Frontiers in Sustainable Food Systems, 5, 417. (Szemle magyarul itt)
- Provenza, F. D., Kronberg, S. L. & Gregorini, P. (2019) Is grassfed meat and dairy better for human and environmental health? Frontiers in Nutrition, 6, 26. (Szemle magyarul itt)
- BarabĂĄsi, A. L., Menichetti, G. & Loscalzo, J. (2020) The unmapped chemical complexity of our diet. Nature Food, 1(1), 33â37. (Szemle magyarul itt)
- Frison, E. & Clément, C. (2020) The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health. Food Policy, 96, 101851. (Szemle magyarul itt)
- McGreevy, S. R., Rupprecht, C. D., Niles, D., Wiek, A., Carolan, M., Kallis, G., … & Tachikawa, M. (2022) Sustainable agrifood systems for a post-growth world. Nature Sustainability, 5(12), 1011â1017.
- Banerjee, S. & van der Heijden, M. G. (2023) Soil microbiomes and one health. Nature Reviews Microbiology, 21(1), 6â20. (Szemle magyarul itt)