A cikk megjelenését támogatta: Gardino

Esővízgyűjtő a gyakorlatban

Novák Zsombor

- 2021. augusztus 21.

Kertem

esővízgyűjtő greendex kertészkedés öntözés

Az idei nyár első fele igencsak aszályos volt. Ha valaki kertészkedik, tudja, hogy a vízhiány igencsak visszafoghatja a növények fejlődését. Ilyenkor érdemes valahogy pótolnunk a talajból hiányzó nedvességet. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan és milyen forrásból oldjuk meg!

A növények legjobban a lágy vizet szeretik, ilyen azonban a csapból nemigen folyik. Ráadásul a csapvizet locsolásra használni nem is túl fenntartható. A legegyszerűbben hozzáférhető és legkörnyezetbarátabb lágy víz nem más, mint az esővíz. De ugye vele kapcsolatban a nehézség éppen az, hogy nem esik mindig. A klímaváltozás következtében szeszélyessé, néha szélsőségessé váló időjárási körülmények között nem építhetünk rá biztos pontként.

Érdemes begyűjteni az esőt, amikor éppen esik, és elraktározni az aszályos időszakokra. Ennek több módja is lehetséges, egyik korábbi cikkünkben ezek közül összegyűjtöttünk néhányat. Ha van némi tetőfelületünk és egy ereszünk, valamint egy ehhez illeszthető tartályunk, akkor már eredményesen meg tudjuk valósítani kertünk vízfüggetlenségét.

Esővízgyűjtő tartály

Esővízgyűjtő tartályból sokfélét használhatunk. A választáshoz olyan tényezőket kell figyelembe vennünk, mint kertünk, illetve tetőnk mérete, a vízgyűjtővel szemben támasztott esztétikai igényeink vagy épp az, hogy mekkora helyet tudunk biztosítani erre a célra. A Gardino, a fenntartható kertészkedés honlapja jóvoltából én egy 360 literes Aquacan tartályt próbálhattam ki, amely nemcsak a víz tárolása szempontjából szuper, de kifejezetten jól is mutat.

Bár úgy néz ki, mintha kerámia lenne, valójában műanyagból van. Noha hasonlít egy görög amfórára, egyáltalán nem törékeny, ami nemcsak a használatát, de a szállítását és a kezelését is egyszerűvé teszi. Hozzánk a posta hozta „Bödönkét”, ahogy a postás hölgyek elnevezték, és rögtön kaptunk hozzá néhány elengedhetetlenül fontos tartozékot is.

A 360 literes AquaCan tartály nem kicsi, de egy teljesen átlagos autóban simán el tudtuk szállítani.

Ha jól választunk tartályt, akkor a vízgyűjtőnk akár a kert éke is lehet. Az elérhető formaválaszték a klasszikustól a modernen keresztül a letisztultabb, minimalista vonalakig terjed. Így aztán könnyedén megtaláljuk az ízlésünknek és a környezet stílusának megfelelő darabot.

Az Aqua Can 360 összeállítása

Maga az összeállítás nem volt túlzottan nehéz feladat. A külön kapott talapzat, amely stabilitást biztosít a tartálynak, azért jó, mert így lazán a tartálycsap alá fér a nagyobbik kannánk is. A csapot egyébként rém egyszerű volt „installálni”. Lényegében éppen úgy kellett becsavarni, ahogyan a slag csatlakozóját szoktuk. Utóbbival egyébként egy kicsit meggyűlt a bajom, amikor tesztelés végett töltöttem Bödönkébe némi kútvizet. Azt vettem észre, hogy a szelepen ömlik ki a víz. Nyilván nem járok így, ha rögtön a slagot is csatlakoztatom, amelynek a végén van egy elzáró, vagy közvetlenül egy vízmegállítót használok. Ennek egyébként akkor van értelme, ha hosszabb ideig nem akarunk a slaggal locsolni, ezért csak útban lenne.

A külön vásárolható talapzat nemcsak stabilitást ad a tartálynak, de biztosítja azt is, hogy bármekkora is a locsolókannánk, a csap alá férjen.

Ahogy a mi Bödönkénkhez, úgy a Gardino kínálatában kapható esővízgyűjtők túlnyomó többségéhez csatlakoztatható ¾”-es tömlő egy külső csapcsatlakozó segítségével. A tömlőt a tartályok alsó feléhez lehet csatlakoztatni, ezért minimális víznyomásra számíthatunk. Ha azonban erősebb vízsugarat szeretnénk, akkor mindenképp szükségünk lesz egy megfelelő merülő vagy hordószivattyúra, amely gondoskodik az erős nyomásról. Ezeket a tartállyal együtt be tudjuk szerezni.

Legnehezebb feladat az ereszgyűjtő telepítése volt. Az ehhez mellékelt fúrófejjel előbb a tartályt kellett meglékelni a megfelelő helyen, majd az ereszcsatornát. Mivel a fúrófej műanyag ereszekhez való, így a mi bádog változatunkkal nem bírt. Erre érdemes figyelni. Ha fémből van az ereszünk, érdemes beszerezni vagy kölcsönkérni egy körvágónak vagy lyukfűrésznek nevezett, fém megmunkálására is alkalmas fúrófejet.

Ahogy a képeken is látni, a tartályon egy kitüremkedés van ott, ahová célszerű fúrni az ereszgyűjtő csövét. Ha azonban valakinek másmilyen igényei vagy lehetőségei vannak, ez máshová is kerülhet. Arra érdemes csak figyelni, hogy ez mindenképpen valahol a tartály felső részén legyen. A maximális vízszintünket az ereszen fúrt lyuk fogja meghatározni, így ezt egy picivel magasabbra kell majd fúrni, mint a tartály nyílását.

Bármilyen fúrógéppel kompatibilis az ereszgyűjtőhöz mellékelt fúrófej.

Az ereszgyűjtő egyébként végtelenül okos szerkezet. Azon a végén, ahol az ereszhez csatlakozik, egy flexibilis fej található. Miután ezt a fúrt lyukon keresztül behelyeztük az ereszbe, hozzáidomul a belső falához. Amikor az eső lefolyik az ereszben, akkor ez a rész felfogja a vizet, és belevezeti a tartályba, de közben a tetőről esetlegesen bemosódó nagyobb szennyeződéseket (pl. faleveleket) nem engedi a vízgyűjtőbe. Ez a rész ráadásul túlfolyóként is működik, ha a tartályunk megtelne: a felesleg visszafolyik az ereszbe.

Virágot a tartálynak!

Az esővízgyűjtés fontos, az Aqua Can menő, de minden tulajdonsága közül az a kedvencem, hogy a tetejébe virágot lehet ültetni. A tartályhoz kapott, beleilleszkedő kaspó mérete elegendő ahhoz, hogy akár többféle növényt is elhelyezzünk rajta. Én rögtön meg is hekkeltem az edényt, kifúrtam az alját és a hajszálcsövességre apellálva egy madzagot eresztettem a tartályban lévő vízbe. Ha minden jól megy, akkor a fent lévő növényt alig kell majd locsolnom.

Hirtelen nem volt megfelelő növényem kéznél, így egy leander lett Bödönke koronája, de egészen biztos, hogy a következő szezonban olyan növényt, vagy növényeket választok majd, amelyek szépen körül tudják ölelni a tartályt. A Gardino ajánlása szerint nagyra növő növényeket nem érdemes a vízgyűjtő tetejébe ültetni. Ezzel szemben viszont nagyszerű otthona lehet mini fűszerkertünknek, így a tartály nem csak a kertünk vízellátását, de a konyhánk néhány alapanyagát is biztosíthatja.

Melyik tartály lesz számunkra az ideális?

Nagyon fontos kérdés, hogy mekkora kerthez milyen méretű tartály az ideális, de fontos limitáló tényező a tetőnk mérete is. Az utóbbival úgy érdemes számolni, hogy a tetőfelület minden négyzetméteréről 1 liter eső gyűjthető minden leesett milliméter után. Nálunk viszonylag kicsi a tetőfelület, ezért úgy számolunk, hogy a 360 literes Bödönke egy átlagos évben tavasztól őszig 15–20-szor simán megtelhet. Ha úgy látjuk majd, hogy ez a tető nem biztosít elegendő vizet, akkor pedig simán el tudjuk őt költöztetni egy másik, nagyobb tetőfelületről gyűjtő ereszhez.

Milyen gyakran locsoljunk?

Tele a tartály, locsolunk! – gondolhatnánk, de ez nem feltétlenül érvényes. Ha megtelt a tartály, akkor valószínűleg eső volt a napokban, így a növényeknek elegendő vize lehet még. Érdemes beszerezni egy esővízmérőt is, amely megmutatja, mennyi csapadék hullott legutóbb.

A lágy esővízért a szobanövényeid is végtelenül hálásak lesznek.

Ha kevesebbet akarsz locsolni, és védeni szeretnéd a növényeidet, érdemes mulcsolnod. Ehhez sokféle megoldást használhatunk, de a legjobb olyan talajtakarást választani, amely természetes, átereszti a vizet, és környezetbarát. Nálunk erre a célra a szalma vált be a legjobban, de ennek hátrányai is lehetnek. A meztelencsigák számára például eléggé vonzó élettér.

Hogyan locsoljunk?

Ez talán a legfontosabb kérdés. Locsoláskor lehet a legtöbb vizet teljesen feleslegesen elpazarolni. Ha haszonnövényeket akarunk locsolni, akkor lehetőleg ne a legmelegebb órákat válasszuk! A kannával vagy slaggal pedig célozzunk a növény tövére! Nem kell esőztetni, nem kell hektolitereket elpárologtatni, csak pár kortyot a növény tövéhez önteni, ahol ez a legjobban hasznosul. Ettől a növény is boldog lesz, a termés is dús lesz, és a vízzel is takarékosan bántunk.