Szélvészgyorsan, a várakozásoknál jóval sebesebben emelkedik a légkondicionálókkal és egyéb hőszivattyúkkal rendelkező háztartások aránya Magyarországon.

A hűvös évszak beálltával Magyarországon is elindult a fűtési szezon, de van remény arra, hogy ez idén a korábbiaknál kevésbé jár majd együtt a levegőminőség drámai romlásával. Az adatok alapján ugyanis évről évre egyre többen biztosítják otthonuk melegét hőszivattyúkkal.

A KSH legutóbbi népszámlálásának eredményei szerint a 4 008 541 hazai háztartás közel 28%-a, 1 106 286 már rendelkezett légkondicionálóval 2022-ben. 2010-ben ez az arány még csak 4%, 2020-ben pedig mindössze 14% volt, vagyis 12 év alatt a „klímás” háztartások aránya meghétszereződött, az utóbbi 2 évben pedig megduplázódott.

A közel 28%-os arány magasabb az európai átlagnál, de alacsonyabb, mint a világátlag (37%), és messze elmarad az észak-amerikai penetrációtól (78%).

Kapcsolódó bejegyzések

Enyhe tél extrém hideghullámokkal – Milyen lesz az idei fűtési szezon?

Egyre enyhébbek a telek, de extrém hideg időszakok ezután is előfordulhatnak. Ennek az esélyét a klímaváltozás is növeli. A fűtési szezonhoz közeledve nyilvánvaló, hogy a szárnyaló energiaárak is egyre indokoltabbá teszik a fosszilis energiától való függetlenedésünket.

Évekkel korábban teljesülhetnek a várakozások

A trendet a korábbi években valószínűleg elsősorban a nyarak egyre forróbbá válása, illetve a hűtési igény növekedése hajtotta, 2022-ben azonban már bizonyosan hatott a földgázalapú fűtéstől való szabadulás szándéka is, felgyorsítva a folyamatot. A földgáz népszerűségének csökkenését elősorban az átlagfogyasztást túllépő felhasználásra vonatkozó lakossági gázárak áramárakat meghaladó mértékű drágulása, illetve a gázellátás kilátásaival kapcsolatos általános bizonytalanság idézhette elő, amit az energiafogyasztási statisztikák alakulása is tükröz.

Szintén a klímaberendezések hazai terjedését támogatja, hogy a kormány is a hőszivattyúzás támogatása mellett döntött akkor, amikor az ezek által igénybe vehető kedvezményes H-áramtarifát fenntartotta a rezsicsökkentés szabályainak 2022. nyári módosításakor. A fűtési időszakban elérhető H-tarifa még a rezsicsökkentett lakossági áramárnál is jóval alacsonyabb, vagyis a meghatározott kritériumoknak megfelelő, fűtésre is alkalmas légkondicionálók működtetéséhez és az ebbe történő beruházás viszonylag gyors megtérüléséhez is kedvező feltételeket kínál.

Kapcsolódó bejegyzések

Miért választják még mindig sokan a gázkazánt?

Megcsappant a gázkazánkereslet, de még mindig van, akinek a kondenzációs gázkazán éri meg a legjobban.

A légkondicionálók terjedésének üteme jelenleg a dinamikus elterjedést valószínűsítő várakozásokat is jócskán meghaladja.

A magyar villamosenergia-rendszer (VER) egyensúlyát és az ellátás biztonságát felügyelő Mavir által az elosztóhálózat-üzemeltetőkkel, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH) együttműködésben elkészített 2023-as Hálózatfejlesztési terv 2028-ra 1 576 437, 2033-ra 1 885 892 darab lakossági klímával számol dinamikus növekedési forgatókönyvében (A magyar VER természetviselkedései 2023).

Abban az esetben, ha az aktuális trend hosszabb távon is fennmaradna, a hazai klímaállomány darabszáma 2026-ban átléphetné a 2 milliós határt, vagyis már minden második magyar háztartás rendelkezne légkondicionálóval.

A többi hőszivattyúnál is hasonló a helyzet

A légkondicionálók gyors terjedését hosszabb távon is támogatja, hogy a globális felmelegedés még a legkedvezőbb esetben is egy ideig tovább folytatódik, Európa átlaghőmérséklete pedig a világátlagnál kétszer gyorsabban emelkedik. Bár közben a telek egyre enyhébbek, a világszerte tapasztalható elektrifikációs trend hatására a fűtési megoldások is egyre inkább villamosenergia-alapúak, részben a korábban főleg hűtési célra telepített és használt klímák növekvő szerepének hatására.

A légkondicionálók ugyan maguk is a hőszivattyúk számos típust magába foglaló körébe tartoznak, szűkebb értelemben a nagyobb egységteljesítményű, fűtési és hűtési célokra telepített és méretezett berendezéseket szokták ez alatt érteni. Ez a megkülönböztetés tükröződik a már említett Hálózatfejlesztési tervben, valamint a KSH statisztikájában is.

E gépek terjedése a napelemek, az elektromos autók és az akkumulátoros energiatárolók térnyerésével együtt az egyik leglátványosabb jele az elektrifikációnak, egyben a zöldgazdaság felemelkedésének: hogy mennyire új jelenségről van szó, azt mutatja, hogy a KSH először a 2022-es népszámlálása során mérte fel a hazai állományt.

Többszöröződött az állomány

E szerint tavaly 67 853 magyar háztartásban működött hőszivattyús fűtőberendezés, ami ugyan mindössze nem egészen 1,7%-os arányt jelent, a 2020-as becsült értékhez képest több mint háromszoros növekedés eredménye. 2021-ben az új lakások 17%-a már hőszivattyúval épült itthon (a 2020-as 10%-ot követően), a prémium szegmensben pedig már egyenesen alapelvárás a korszerű, hőszivattyús gépészet.

A közel 68 ezres darabszám többszöröse a népszámlálási adatok ismertetése előtt készült Hálózatfejlesztési tervben 2022-re becsült lakossági értéknek is (a cégek által telepített „üzleti” hőszivattyúk száma jóval alacsonyabb lehet). Az elsősorban a lakossági telepítések által hajtott hazai hőszivattyúpiac bővülési üteme az összehasonlításhoz alapul szolgáló hivatalos adat híján nem állapítható meg, de a feltételezhetően alacsony bázis miatt valószínűleg az európai átlagnál is gyorsabb volt.

2022-ben az egész világon Európában nőtt a legnagyobb arányban, közel 40%-kal a hőszivattyúk értékesítése, az energiaválsággal és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, a hazai piacot is hajtó megfontolások hatására.

Nagy kihívás a hálózatüzemeltetőknek

A hőszivattyúk támogatásokkal is elősegített terjedése nemcsak a lakosság anyagi helyzete, de az éghajlatvédelem, a települések levegőminősége vagy éppen az ország energiaszuverenitása és energiaszámlája tekintetében is kedvező fejlemény, elsősorban a földgázt kiváltó hatásuk révén.

Ezzel együtt azonban a napelemekhez és az elektromos autókhoz, illetve az e-töltőkhöz hasonlóan tömeges megjelenésük jelentősen fokozza a villamosenergia-elosztó hálózatok terheit, ami egyben azt is indokolja, hogy a hőszivattyúk a terhelési görbét befolyásoló főbb technológiák között szerepelnek a Hálózatfejlesztési tervben.

Így a hőszivattyúk várhatóan folytatódó gyors térnyerése a fogyasztó berendezések szabályozása mellett más új, adatalapú „okos” megoldások alkalmazását és a hálózatok általános, nagy léptékű fejlesztéseit teszi elengedhetetlenné. Ezek esetleges elmaradása a hőszivattyúk további nagy tömegben történő integrálását, összességében pedig az energiaátmenetet és a klímacélok elérését is ellehetetlenítené.

Kiemelt kép: canva